2019. június 15., szombat

ALKONY



Ebben a számban ismét visszatérünk Jártó Róza Anya! nézd egy szép virág… című verseskötetéhez, amelyből kiragadott vers, az Alkony megjelent a Róza & Julius kiadónk gondozásában közzétett Dallamokkal ölelt rímek című CD lemezünkön is.
Az epigramma mindössze egyetlen tömör, hangulatos képpel írja az emberi élet alkonyának gondolatát, örökéletű igazságát: az átélt emberi érzelmekkel nem vagy egyedül… és ide már nem is kell több magyarázó szó. Ehhez az emberi alkonyhoz most már csak egy méltóságteljes, megnyugtató zenei gondolatsor kell, amely először az érzelmi csúcsra viszi, majd megnyugtatja a hallgatót. S. Rachmanyinov zongoraversenyéből formált zenei motívum gondolata ezt gyönyörűen adja vissza.
A videó képnek a szerepe a hangképhez képest már szinte elhanyagolható.
Hallgassátok elmélyülten ‒ szeretettel Róza és Gyula

Jártó Róza: Alkony
Arcodon zizegő
Lágy tavaszi széllel,
Hajadba matató
Türelmetlen kézzel,

Tested becéző
Simogató fénnyel,
Éveidre mért szenvedéssel
Nem vagy egyedül!

Cserepes ráncok közt
Őrzött arcoddal,
Idegen mosolyok
bújtatta mosolyoddal,

Virágok szórta
Mámor ízű álmokban,
Holnapjaid fölé feszülő vágyakban
Nem vagy egyedül!

A szív még dolgozik, meg a lélek,
A napfény és te, pihenni tértek…

(2014)



Elérhetőségek:


https://youtu.be/qE-lqytMWtw
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése