GUTENBERG INDULÓ / GUTENBERG MARCH

A 2018 év Gutenberg halálának 550. emlékéve…

Az év során merült fel bennem, hogy én, mint nyomdász, már régen nyugdíjas éveimet töltöm, és valami azt súgta, még csak kellene valamit tennem a nyomdászokért. Eszembe jutott a magyar érettségi szóbeli vizsgám, amelyben Vörösmarty Mihályról értekeztem, és több műve közt a Guttenberg albumba című, 1839-ben írt, elragadó verse.  A költő gondolatai ma is aktuálisak.

Mindjárt az első sora egy gyönyörű hexameter, amelynek ritmusa számomra azonnal egy induló kezdősorát jelentette. Hogy el ne felejtsem, tüstént lejegyeztem. (Elárulom, hogy amikor egy új dallam jut eszembe, a lehetőség szerint rögzítem egy diktafonon ‒, egyszerűen ráfütyülöm J).

Aztán elővettem a verset és látom, hogy egy szonett formával van dolgom, kétszer négy és kétszer három soros ez az epigramma. Az első kétszer négy sorhoz a zene könnyen megszületett, követve az időmértékes verselés ritmusképletét. A kétszer három sor viszont feladta a leckét, mert a vers itt hihetetlenül emelkedik érzelmileg, és ezt a zenében is igyekeztem visszaadni. Ez sok átgondolást, átjavítást követelt, mert a szöveg annyira erős, magával ragadó, hogy nem könnyen találtam rá jó zenei kifejezést. Amikor az érzelmi csúcs az igazság szóval tetőzve megszűnik, a zene egy pauzával, egy rokon, győzelmi hangnembe való átlépéssel az elképzelt győzelem indulójába megy át…

Az induló férfi-női énekhangra és szimfonikus zenekarra épült. Ebben érdekes momentum a vers-szakaszok előtt beiktatott három ütemes ‒ általam elnevezett ‒ zenei iniciálé, amely mozgalmas ötszólamú előjátéka a vers-szakaszoknak, és amely az induló műfajában szokatlan megoldás. Az induló karakteres szereplője az énekhangokon túl a trombita és a klarinét.

A zenéhez tartozó szövegmondás és -illesztés is okozott némi fejtörést, mivel az induló pattogós ritmusához egy lágy szöveg nehezen illeszthető. A siker azáltal vált lehetővé, hogy a verset skandálás ütemében mondja a verselő ‒ Jártó Róza. Különösen a két utolsó versszak megjelenítése nagyon eredeti.

Végezetül Gutenberg bocsánatát kell kérnünk, mert a nagyvilág elfeledkezett arról, hogy a 2018 év Gutenberg halálának kerek 550. évfordulója. Hál’ Istennek sikerült ebben az évben befejezni és megjelentetni CD lemezen a Gutenberg indulót a Róza & Julius Kiadónk gondozásában. Legyen ez a zene is egy méltó emlékjel a világ számára, és kívánjuk, hogy váljon a nyomdászok és minden könyvszerető ember egyetemes indulójává.

Fogadjátok, terjesszétek legújabb alkotásunkat ‒ szeretettel Róza és Gyula

Vörösmarty Mihály: Guttenberg-albumba

Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek

S a kitörő napfény nem terem áltudományt;

Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből

S a szent béke korát nem cudarítja gyilok;

Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús

S a nyomorú pórnép emberiségre javúl;

Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról

És áldozni tudó szív nemesíti az észt;

Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával

És eget ostromló hangokon összekiált,

S a zajból egy szó válik ki dörögve: "igazság!"

S e rég várt követét végre leküldi az ég:

Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez

Méltó emlékjelt akkoron ád a világ.

Elérhetőségek:

https://youtu.be/zdppy1nTDJs

https://youtu.be/3AfBCaRnF1s

https://soundcloud.com/stations/track/yulaerkovats/gutenberg-indulo-gutenberg-march

TOLDI RAPSZÓDIA ‒ folytatás

A Toldi rapszódia második része a Toldi csárdás. Itt a zene a korábbi a-moll hangnemből rokon a-Dúr hangnembe vált, és a tempója táncosra gyorsít.

A Toldi csárdás fő és melléktémája egy-egy magyar népdal szerkezetű és dallamvonalú megoldás, szabályosan váltakozik. Amíg Arany János Toldijában egy cimbalmos üti a húrokat, addig itt az egész szimfonikus zenekar játszik, amelyben különösen a klarinét hangja kap nagy szerepet és teszi a táncot jellegzetessé. A harmadik menetben a csárdás gyorsít, de figyelemmel Toldi nagy termetére ez a gyorsítás nem lehet végletesen nagy. Jellemzőek az erős basszus hangok, az ütemeket a duhaj szinkópák színesítik. A csárdásban nincs énekhang.

A Toldi rapszódia harmadik része Arany Toldi estéjének végső mozzanatát, Toldi utolsó szavait, temetését rajzolja elénk. A zene visszatér az a-moll hangnembe, és egy lassú tempóba.

A Toldi estéje rejtélyes triolákkal kezdődik, amelyek többször ismétlődve a drámaiságot fokozzák. A pentatonban induló ősi magyaros pacsirtahang az egyszerűből egy többszólamúba vált. Toldi végakarata megismétli a magyaros dallamot más hangfekvésben, amely végül is elfullad… A „…szeresd a magyart…”  motívum kihagyhatatlan része ennek a drámai jelenetnek. Felemelő a király intézkedése a vaskoporsóba temetésről. A végső gyászinduló éneke a temetés szerénységét fejezi ki, egyben Toldi emberi nagyságát jelképezi. Ezt a képet erősíti meg az induló lágyabb tónusú, zenekari megismétlése.

A Toldi rapszódia szólamai úgy vannak megírva, hogy az énekhangok elhagyásával is teljes értékűek, csak zenekari előadásban is minden hangja megjelenik. A Toldi rapszódiánk további részei is követik az Örökbecsűek/Dallamokkal ölelt rímek műfajunkat, a Toldi verset az énekesek éneklik, a verselő pedig elmondja. Ez a kettős szöveg egymást erősíti. A verset előadja: Jártó Róza.

A videó megosztón a hanganyag mellett megjelenik Toldi arcképe és a vers szövege, énekhangként:

 „Nem hagyok örököst... csak egy hű cselédet:
Azt kötöm szivedre – meg a magyar népet.
Szeresd a magyart, de ne faragd le” – szóla,
„Erejét, formáját, durva kérgét róla:
Mert mi haszna símább, ha jól megfaragják?
Nehezebb eltörni a faragatlan fát.”

A királyra nézett a gyász-kötelesség
Meghagyni legottan: Toldit hogy’ temessék:
Egyszerű koporsó lőn a nyugvóháza,
De vasból ‒ talán hogy erejét példázza.

Harmadnap olyankor, egy fölleges estén,
Domb emelkedett már Toldi Miklós testén,
Amelyet az őskert, bánatja jelével,
Behinte lehulló, sárga falevéllel.
Nem jelölte a sírt drága érc, vagy márvány:
Bence volt az emlék, lába felől állván:
Egy ásót ütött le, arra támaszkodék,
S elborítá a sírt új havával az ég.

(Arany János)

A megtekintést, meghallgatást szeretettel ajánljuk ‒ Róza és Gyula

Megszületett a Toldi rapszódia a nyár elején CD lemez, nem régiben pedig nyomtatott kotta kiadásban is…

Elérhetőségek:

https://youtu.be/bLpq-VKgBtY

https://youtu.be/Ow_rmlouwb4

TOLDI RAPSZÓDIA RÉSZLET III ‒ TOLDI ESTÉJE

A Toldi rapszódia harmadik része Toldi végszavainak és temetésének állít emléket.
Mindenkinek szeretettel küldjük  --  Róza És Gyula

TOLDI RAPSZÓDIA RÉSZLET II ‒ TOLDI CSÁRDÁS

A Toldi rapszódia

tisztelgés Arany János örökbecsű művének,

emlékállítás Toldi-rajongó Édesanyámnak, és

ajánlás zenei alma materemnek,

a békéscsabai Bartók Béla Állami Zeneiskola és jogutódja

hajdani és mostani tanárainak és növendékeinek.

(a szerző)

Neked is szívből ajánlom

https://youtu.be/Ho7uIkmOMlc

https://youtu.be/bLpq-VKgBtY

https://youtu.be/Ow_rmlouwb4

TOLDI LÁTOMÁS ‒ RÉSZLET A TOLDI RAPSZÓDIÁBÓL

Toldi rapszódia ‒ i. TÉTEL

Tavaly az Arany János emlékév keretében a Zeneművészeti Akadémia dalpályázatot hirdetett Arany verseinek megzenésítésére. És ez adta a kezdőlökést, hogy dalt írjak a Toldiból. Édesanyám, aki magyar tanár volt, az ő Toldi imádatát belém örökítette, és ez hirtelen előtört belőlem, hogy mindenképpen a Toldiból kell zenét írnom. Igaz nem dal született belőle, hanem ennél több. Sokkal több.

A pályázatra az első két rész készült el ‒ dal két szólamra, vonós zenekar kisérettel, és egy tánccal megtoldva. Miután ez a dalpályázaton nem nyert, ‒ jelentősen kibővített zeneművé alakítottam. Teljesen más hangzást kapott a mű szimfonikus zenekarra átírva, a vonósok mellett fúvós hangszerek bevonásával. Persze, ez így egy hosszabb lélegzetű munka lett, amely már túllépte az Arany-évet.

Így a Toldi emlékezet című dal helyett egy Toldi rapszódia megírása lett a cél. Nemcsak a hangszerelés gazdagabb megjelenítése, hanem tisztázódott bennem a végcél ‒ Toldi látomás, Toldi csárdás, és Toldi estéje ‒ egy három tételes szimfonikus költemény alakjában.

Mivel a rapszódia így egy hosszabb mű lett, itt és most csak az első tétel bemutatását tűzhettük ki célul, mert a további részek teljes feldolgozottsága még várat magára.

A Toldi látomás fő-témája egy olyan bölcsődal szerű lágy dallammal indul, amely első dallamrészlete aztán ‒ észrevétlenül ‒ tizenháromszor! ismétlődik a tétel folyamán, és az érzelmi emelkedettségben ez dallam ‒ többször is ‒ Toldi markáns harcos alakjáig jut. Érdekesség továbbá, hogy maga az énekhang a melléktémában jelenik meg, váltogatva a baritont a mezzoszopránnal. Viszont a fő-téma második fele itt összefonódik a melléktémával és mindkét esetben a fő-témával zárul a felfokozott zenei gondolat.

Az egész rapszódia karakternek fontos eleme lett a magyar népies motívumok gazdag használata. Mindjárt a bevezetés egy fuvola szóló, egy régies magyaros dallamot idéz, de a dallam-versszak végek és az ének vers sor végek is magyaros motívumokkal zárulnak.

A Toldi rapszódiánk is követi az Örökbecsűek/Dallamokkal ölelt rímek műfajunkat, Toldi verset az énekesek éneklik, a verselő pedig elmondja, Ez a kettős szöveg egymást erősíti. A Verset előadja Jártó Róza.

A videó megosztón a hanganyag mellett megjelenik Toldi arcképe és a vers szövege.

’Mostan emlékezem az elmult időkről,
Az elmult időkben jó Tholdi Miklósról...‘

(Ilosvai)

„Mint ha pásztortűz ég őszi éjtszakákon,
Messziről lobogva tenger pusztaságon:
Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem
Majd kilenc-tíz  ember-öltő régiségben.
Rémlik, mintha látnám termetes növését,
Pusztító csatában szálfa-öklelését,
Hallanám dübörgő hangjait szavának,
Kit ma képzelnétek Isten haragjának.

Ez volt ám az ember, ha kellett, a gáton,
Nem terem ma párja hetedhét országon;
Ha most feltámadna s eljőne közétek,
Minden dolgát szemfény-vesztésnek hinnétek.
Hárman sem birnátok súlyos buzogányát,
Parittyaköveit, öklelő kopjáját;
Elhülnétek, látva rettenetes pajzsát,

És, kit a csizmáján viselt, sarkantyúját.”

(Arany János)

A megtekintést, meghallgatást szeretettel ajánljuk ‒ Róza és Gyula

Elérhetőségek:

https://youtu.be/Ho7uIkmOMlc
https://www.julius-joszolgalat.com/szep-zenek-versek-videon/toldi-rapszodia-i-tetel/

ÁRVASÁG

Az idős emberekre való odafigyelés mindig aktuális.

Hiszen akár idős szüleink, akár más idős ismerős személyével, gondjaival nap, mint nap találkozhatunk. Az egyedül maradt idősök legnagyobb lelki gondja lehet a magára maradottság, amit némileg fel lehet oldani egy hű társnak bizonyuló állatkával is. A pillanatkép ebben a versben, zenében, videóban itt is erről szól.

Az Árvaság az Örökbecsűek / Dallamokkal ölelt rímek című CD albumunk egyik kedves, eddig még alig publikált darabja. A verset először Jártó Róza: Anya! nézd egy szép virág… című verseskötetében jelentettük meg. A fenti CD album és verseskötet ikertestvérek.  A verset a szerző kedves hangjával hallhatjuk, amelyet egy klasszikus zenedarab ölel át.

A cseh L. Janacek szimfoniettájából átírt zenemű modern hangvételben próbálja visszaadni az egyedüllét szorongása mellett azt a nyugtató érzést, amelyet,‒ mint ahogyan a versben is ‒ a közös sorsban társra találás kedves, simogató, becéző megjelenése jelenthet.

Jártó Róza: Árvaság

Anyám kapott egy cicát,
Olyan édes kis szőrmókot…

Ő is egy árva volt,
Ki vad kutyáktól,
S emberfiától űzve,
A kertek alatt kóborolt.
Kutyák kergették,
Ág szaggatta,
Kicsiny kis életét,
Pedig csak egy bűne volt,
Árva lett, kinek életében,
Nem volt menedék.

Összebújnak, együtt várnak,
Mint védtelen gyermekek,
Együtt várják a világ véget,
Még az élet lepereg.

Könnyes szemmel nézegetem,
Esténként a két árvát,
Ahogy egymást dédelgetve,
Oldják szívük magányát.

Megtekintést, meghallgatást szeretettel ajánljuk, Róza és Gyula

Elérhetőségek:

 https://youtu.be/P-uBZiVt-bk

https://www.julius-joszolgalat.com/szep-zenek-versek-videon/arvasag/

IMA SZENT RITÁHOZ

Mostan egy korábbi alkotásunkhoz nyúlunk vissza: Ima Szent Ritához  A mű aktualitását az adja, hogy Szent Rita születésnapja május 22.

Az Ima Szent Ritához az Örökbecsűek/Dallamokkal ölelt rímek című CD albumunk egyik jelentős darabja.

 A vers Jártó Róza: Golgoták és kisdedek című könyvének is központi gondolata. A könyv borítóján található Szent Rita ikon Siess Zsuzsa ikonfestő munkája, és Jártó Róza tulajdona.

A verset Jártó Róza: Anya! nézd egy szép virág című verseskötetében is megjelentettük. A fenti CD album és verseskötet ikertestvérek.

A francia Cézar Franck szimfóniájából választott, átírt zenemű különlegesen, hűen formálja meg Szent Rita alakját, mindazonáltal igazi ima is hozzá. A zene középső részében még a szent különös, zaklatott életére is utal, amelyet az ima ismétlése old fel.

Ritát már halála előtt szentnek tartották, s halála után 10 évvel, még mielőtt az Egyház hivatalosan nyilatkozott volna, a nép szentként tisztelte. Boldoggá avatását 1626-ban, szentté avatását 1900-ban fejezték be. XIII. Leó pápa ,,Umbria gyöngyének'' nevezte őt. Testét Casciában, az 1937--47 között épült Szent Rita-templomban őrzik.

A hagyomány szerint Szent Rita az egészen kilátástalannak tűnő esetekben is képes segíteni, ezért a lehetetlenségek szentjének tartják.

Jártó Róza: Ave Szent Rita

Ave, Szent Rita! Ave, Szent Rita!

Krisztus választott jegyese,

Ki hitben kedvese

Ki hitben kedvese.

Életed kísérte bánat, és anyai gyász.

Mégis kezed nyújtod a vétkezőnek,

Akit a nép gyalázz,

Akit a nép gyalázz.

Szent Rita, ki vagy türelem

A lelkierő, lángoló példaképe,

Kérj nekem szent lelkierőt,

Kérj nekem szent lelkierőt.

Mutasd meg nékem a helyes utat,

Melyet vak szemem, hiába kutat.

Hogy álljam e harcot, kitartsak,

Hogy álljam e harcot, kitartsak.

Ave, Szent Rita! Ave, Szent Rita!

Krisztus választott jegyese,

Ki hitben kedvese

Ki hitben kedvese.

Azoknak ajánljuk, akik a szépséget keresik. Szeretettel Róza és Gyula

Elérhetőség:

https://youtu.be/Kb7eRo9U_uI

NAPFÉNY-KERINGŐ

Bármilyen zord is a tél, előbb-utóbb itt a tavasz, amikor a természet újraéledése szerelmet hoz az élővilágnak, így az embernek is. És ez alól nem kivétel az idősebb kor sem, hiszen a szerelem kortalan és határtalan.

Jártó Róza Napfény-keringő című verse is ezt példázza az Anya! nézd, egy szép virág… című verses kötetéből. És mivel az idősebb kor sokszor már magányos, az e korban felbukkanó érzés talán még gyengédebb, édesebb, még örömtelibb. Láthatjuk, hogy idősebb korban a test ugyan gyengül, de a lélek töretlenül fiatal marad, akár egy kamasz, de megértőbb, mélyebb, árnyaltabb szeretet-érzést sugároz. A versben kiejtett szavak értelmét Mozart örökbecsű zongoraversenyének csengő-bongó hangjai keringőként mintegy átölelik és tovább emelik.

Hallgassák az újraéledő szerelem hangját az Örökbecsűek/Dallamokkal ölelt rímek műfajban írt alkotásunkban – szeretettel Jártó Róza és Derkovats Gyula.

JártóRóza: Napfény-keringő

Veled vagyok, ha süt a nap,
Vagy szél tépi a fákat,
Hétköznapi gondok
Gyűrik a ruhámat.

A homlokom ráncban,
De a szemem ragyog!
Sietek hozzád,
Nálad otthon vagyok.

Térdig érő hóban

Érzem a tavaszt,
A virágos rétet,
Akár egy kamasz…

Dehogyis érzem
A köszvényt, a fájást,
Ha te vagy mellettem,
Május az életem!

Elérhetőségek:

https://youtu.be/PWUbZJtCX5A

https://soundcloud.com/yulaerkovats/napfeny-keringo-zene-w-a-mozart-nyoman5

BÚVÓPATAK

Közelgő Valentin nap felidéz bennünk egy korábban megírt, de a neten még nem publikált zenés versünket, a Búvópatak-ot.

Ennek tapasztalata bizony gyakran megjelenik gondolatunkban. Hiszen minden ember szeretettel emlékezik vissza első szerelmi élményére, amely már réges-rég a múlt ködébe burkolózik, de soha nem felejtődik el. Az első alkalommal repeső szív valakiért kitörölhetetlenül megmarad emlékeink sorában. Álomszépen jön elő az érzés, a szív muzsikál, a gondolat ide-oda csapong, a lélek a mennyekben repdes. És még azt is könnyűnek érezzük, hogy talányosan véget ér – de érzelmünk rengetegében elő-elő bukkan. A felidézésben M. Ravel bájos zongoraversenyének zenei átirata tovább erősíti régmúlt érzéseinket.

Hallgassák újra átéléssel ezt az érzésüket a Örökbecsűek/Dallamokkal ölelt rímek műfajban írt alkotásunkban – szeretettel Jártó Róza és Derkovats Gyula.

Jártó Róza: Búvópatak

Lehull a lepel a vágyról,

Ódát zengve egy virágról.

Szíved most nyílt meg talán,

Versenyt úszva érzelmed taván.

Hárfa hangja sír az éjbe,

Vágyad húz a napsütésbe.

Álmod átszáll az éteren,

Darabokra tört érzelem.

Ha a szerelmed véget ér,

S szíved lesz majd hófehér.

A hajad is már őszbe jár

Emlékeid vad talaján.

Vágyva nézed a párokat,

Búsan kergetve álmodat.

S kérdezed majd – mondd miért?

Ami szép volt, így véget ért.

Elszállt, mint egy gondolat,

De álmaidban megmaradt!

Mint csörgedező kis patak,

Fel-feltűnik, majd elszalad...

Elérhetőségek:

https://soundcloud.com/yulaerkovats/buvopatak-zene-m-ravel-nyoman2

https://youtu.be/jpEBfuOIi2E