2022. november 19., szombat

NÉGY ÉVSZAK RAPSZÓDIA (II)

 


NÉGY ÉVSZAK RAPSZÓDIA (II)

 

Még egyszer a Négy évszak rapszódiáról…

Soha korábbi életemben nem gondoltam arra, hogy egyszer megszólal majd az én szimfonikus rapszódiám. Mérnök emberként a zenével kedvtelésből foglalkoztam, és ez kimerült abban, hogy vásároljak bakelit és CD lemezeket, kottákat: hallgassak lemezeket, hangversenyeket…

És véletlen, vagy nem, de nyugdíjas koromban megismerkedtem Debreczeniné Jártó Rózával, aki szó szerint magával ragadott a művészetbe. Mindketten megéreztük, hogy alkotó kapcsolatban szinergikus erőink megsokszorozódnak, így vállaltuk a közös erőfeszítéseket, hogy igazi alkotó-páros váljék belőlünk, méghozzá két nagy témában: könyv- és komolyzene írásban és kiadásban. Mindkét alkotásmód összetett, sokrétű, embert-próbáló feladat. De megszületett a Róza & Julius kiadónk, és folyamatosan fejlődött a mai napig. Eddig 10 könyvet és 10 lemezt adtunk ki, mindenfajta külső anyagi támogatás nélkül. A műveinket és az azok köré vont események felvételeit, az internet megosztóin is megjelentettük, link hivatkozásokként, hogy később is vissza lehessen olvasni, hallgatni.

Nem elég a művet megalkotni és aztán azt másokkal javíttatva, szerkesztve kiadásra bocsátani. Mi ketten, az alkotás mellett minden kiadói feladatot magunk végeztünk el, sok- sok türelemmel, időráfordítással, csak a nyomdai, lemezgyártói feladatokat bíztuk jó nevű külső cégekre.

Róza ragadott magával, hogy lépjünk be különböző Művész Körbe, Egyesületbe, és ezekkel megismerkedve többszáz művész barátra találtunk. Minden társaság más módon szervezi a közösségi életét, másként oldja meg feladatait, így mindegyiktől sokat tanultunk. Különösen ösztönző számunkra a Nyírségi Gondolat, ahol majd egy évtizede vagyunk már, és kéthavi gyakorisággal várják tőlünk az alkotásokat, publikálásra. Ezt tükrözi a mostani 61. számú zenei rovatunk is, és ugyanilyen az itt közölt szépirodalmi írások száma is.

Így jutottunk el a tízéves alkotói tevékenységünkben napjainkig, legutolsó könyvünk, A nyolcadik testvér, és CD lemezünk, a Négy évszak rapszódia kiadásáig, bemutatásáig. Mert a könyvnek is köze van a rapszódiához, és fordítva is, mert ezek az alkotások egyszerre, kettőnk által készültek, közös lelki és fizikai feltételek közepette.

Ez egy mérföldkő számunkra, itt álljunk meg egy picit.

Róza és Gyula ̶ köszönjük egymásnak ezt a szoros baráti együttműködést.

 ̶ És köszönjük mindenkinek, akik a művész életben ismerőseink lettek, alkotásaink olvasásával, meghallgatásával megtiszteltek bennünket.

Mindig jó szívvel gondolunk Rátok, barátainkra  ̶ szeretettel Róza és Gyula.

 

Elérhetőségek:

https://youtu.be/ZAbzj_K93Kc

https://youtu.be/JfsRcg85s1c


 

2022. november 17., csütörtök

NÉGY ÉVSZAK RAPSZÓDIA

 

Négy évszak rapszódia

 

Három év alkotómunkáját öleli fel ez az öt tételes szimfonikus költemény…

Ha a kottáját nézzük, a partitúra oldalanként 30 soros, tehát 30 fajta hangszer- és énekhang birtokosa, és 135 oldal terjedelmű. Az ütemek száma 1456, (2/4, 3/4, 4/4) bontásokban, a leírt hangjegyek és a leíró technikai jelek száma csak becsülhető, mintegy 80 ezer…  A lejátszási idő felülmúlja a 48 percet. Ha a hangzást nézzük legkevesebb két hang szólal egyszerre, de mivel 2, 3, 4 szólam a leggyakoribb, néha akár 20 hang is szólhat egyszerre, mintegy 6-7 oktáv terjedelemben. Ennyit a statisztikájáról.

A művészet az, amikor egy alkotás nem anyagi érdekből, hanem belső lelki kényszerből születik. A mű megírásának késztetése lelki oldalról valami olyasmi, hogy a leghagyományosabb hang-elemek használatával is írható modern zenemű. Valami nagyon szép, maradandó, értékes.

És kellenek példaképek, megélt zenei élmények, a szépség sok-sok zenei példája, a nagy zenekari művek és zeneszerzői lelkületek ismerete. És sok-sok belső harc, a művészet alázata. És magyarság öntudat. Tudni, és persze kifejezni. Ebből a szempontból egy elragadó példa H. Wieniawski, lengyel romantikus hegedűvirtuóz, zeneszerző, akinél lengyelebb zenét aligha találunk. De említhetnénk sok hazai és más nemzetiségű zeneszerző nemzeti öntudatát is.

A Négy évszak rapszódiának elődjei lehetnek Vivaldi tizenkét tételes hegedűversenye, vagy Csajkovszkij Évszakok című zongora darabja. Mindkettő világhíres, megérdemelten. De légy önmagad, ami talán a legnehezebb, hogy megtaláld azt a belső hangot, amely igazán a tied. Ehhez hívtam segítségül a legszentebbeket, ̶  a magyar népdalt, a magyar költőóriást, és a keresztény imát. Ezek, mint fő kapaszkodók, nemcsak témát adtak, hanem a lelkületüket is.

A zene lelke a rend, mindhárom szentem pont ezt sugallta mindig, végig az alkotás során. Verseik megadták a ritmust, érzéseik a dallamok hangulatát, az én legnagyobb feladatom az ép, kerek egésszé való formázás, és a kiváló hangzás elérése lett.

Hozzá kell tennem, hogy a Négy évszak rapszódiának nemcsak a kottája készült el, hanem   ̶ tovább menve  ̶  a hangfelvétel interpretális karmesteri megjelenítése, hangstúdiós munkálatok rádolgozása, valamint a szimbolikus videós alakba hozása is. A hangsúlyképlet nem a képeken, hanem a különleges hangzásokban jelenik meg. Egy igazi zenének belső képgerjesztő hatása kell, hogy legyen, és a szimbolikus képek csak a globális megértést szolgálják, és nem terelik el a figyelmet a zenéről, az abban való elmélyülésről.

 

Így a fő célok megtestesülése után nézzünk néhány kiragadott részletet.

A „modernség” itt nem követi a mai hagyományos atonális zenét, sőt az itteni kivételes atonalitások csak erősítik azt a szabályt, hogy a zene alapvetően nem lehet dallam nélküli. Csak a dallamnak van igazi zenei értelme, gondolati háttere, szépsége. Éppen ezért a Négy évszak rapszódia a dallamok kavalkádja: dallamok önállóan vagy más dallamokkal összefonódva.

A zenére jellemző egydallamúság helyett itt pont ez a ritka, a legtöbb esetben két, három vagy négy dallam is összefonódik, ütem egységben, vagy ellenpontozva. Ezek az összefonódások esetenként túlhaladják a megszokott struktúrákat. Ez jól érzékelhető a Tavasz tétel zengő-bongó kavalkádjában megjelenő stilizált madárhangokban, szél zúgásban, valamint a népdal dallamának különböző alakú kibontakozásában. A népdal itt iker változatban jelenik meg külön-külön, majd összeolvadva is, sokféle összekötő dallammal.

A Nyár tételben a már ismert Tisza keringőt halljuk újra. A bevezetés a Tisza kanyargósságnak kifejezése: egy magyar dallamtöredékek egyre magasabb hangfekvésében való többszöri ismétlése. A finom vízhullámzás megtestesítője véges-végig a piccoló és a hárfa váltakozó hullámzó akkord-bontása. A fő dallamokban megszólal Petőfi Sándor vers-hangja. Az idilli tájképben megjelenik a képzeletbeli tündérek napsugár-tánca, csárdás ütemével ékelődve a keringő ütemvilágába. Ezután a természet legszentebb dicsőítése hangzik el a boldogság perceivel a szelíd, lágyan hullámzó folyóról,.. A zene utolsó szakaszában költői ellenpontként képet kapunk az egész világot elnyelni akaró haragos tiszai árvíz drámájáról, majd az elöntött táj végső megbéküléséről.

Az Ősz tétel egy az egyben Petőfi világhírű versének zenei emléke. Egy dal, amelynek soha sincs vége, és amely új zenei köntösben és képi formában tárja elénk a mindannyiunk által ismert és becsült Szeptember végén című versét. Itt már megjelenik a férfi-női énekhang különös harmóniája, követve a vers szöveg ritmusát, és kifejezve Sándor és Júlia örök szerelmének gondolatát. A három időmértékes versszak közé kétszer is beékelődik az a nagykárolyi báli keringő zene részlete, ahol a szerelmesek először táncoltak együtt.

A Tél tétel a téli időszak két fontos ünnepét hozza elénk: a karácsonyi éjféli mise szentségét, valamint az új évi ünnepi ujjongást. A távolból jövő haragszó kontrapontozza mise dallamvilágát bevezető hárfa hangját. Fokozatosan bekapcsolódnak a dallamba a fafúvósok, majd a vonós együttes erősíti tovább a motívumokat… Majd megjelemik a hatszólamú énekkórus és újra hallhatjuk a már ismert Angyalok imáját, amelyben a tetőponton a Miatyánk versima is megszólal. Az Ámen tetőpont után fokozatosan távolodik tőlünk és elhal a mise áhítat hangulata. A következő pillanatkép már az új évi ünnepi hangulatot hozza elénk élénk kórushanggal. A versszak megismétlése során éri el a zene a csúcspontját, mert a kórus hangját a zenekar kiegészíti és még határozottabbá teszi. A zenei versszak még kétszer ismétlődik, más-más formában és hangösszetételben, egyre halkuló módon, végül a zene egy fokozatos lelassulással, megnyugvással jelzi a  mű végét.

Még néhány részlet a zenei gondolatok közül…

Ahogy a partitúrában is látható, az első sorban, külön szóló hangszerként is megjelenik a hangszerek királynője, a vibráló, magas hangfekvésű hegedű, a lelkem igazi hangforrása. Ez személyes okokból van, magam is hegedűs voltam a szimfonikus zenekarban, de ennek régen vége, mostanára csak itt a kottában játszom a legkedveltebb hangszeremen. Itt sem szólamvezetőként, hanem inkább ellenpontként, de időnként összeolvadva a fő szólammal. Persze emellett kedvenceim a fontos szerepet játszó a piccoló, a hárfa, a tuba is, a szépséges énekhangok mellett…

Műfaji szempontból fontos, hogy a rapszódia sem tagadja meg a saját műfajnak tekintett Dallamokkal ölelt rímeket, a melynek megjelenése a harmadik és negyedik tételben hallható.

A végére tett gondolat, de a legelejétől a legvégéig érvényes az a törekvés, hogy ez a mű a lehanyatló modern zene ellenpontjaként éppen a zeneirodalom csúcsának tekinthető késő romantika emelkedő folytatása legyen. A jövő dönti el. hogy ez mennyire sikerült…

Hallgassátok elmélyüléssel darabunkat, amelyre nagyon büszkék vagyunk  ̶  szeretettel Róza és Gyula

 

 

Elérhetőségeink:

 

https://youtu.be/JfsRcg85s1c

Négy évszak rapszódia/ Four Seasons Rhapsody -- by Gyula Derkovats - piano tutorial (musescore.com)

 

 

2022. július 19., kedd

NÉGY ÉVSZAK RAPSZÓDIA NYITÁNY (II)

 

Most lássuk közvetlenül a zeneművet.

 

Az, hogy rapszódia melléknevet is kapott, arról árulkodik, hogy a Négy évszak természeti kép értelmezése rapszódikus. A műben ugyanis nem csak hangszeres természeti képek, hanem az emberi hang képei is megjelennek, sőt a legutolsó tételben kórus szintre emelkedve. A másik, hogy itt az operákra jellemző nyitány is beépül a rapszódiába. Így végezetül egy öt tételes keretben jelenik meg a Négy évszak rapszódia című szimfonikus költemény.

Az eddig elmondottak után nézzük meg részletesebben a Nyitányt.

Itt is, mint az operák esetében a Nyitány egyfajta bevezető, valamilyen összefoglalója a további négy tételnek. Exponál a természet és az ember képeiből egy-egy pillanatot. Sajátossága, hogy csak hangszerek hozzák a dallamokat, amelyek a további tételekben énekhangokkal kiegészülve válnak véglegessé. További sajátossága, hogy az évszakok tételeinek eredeti hangnem változata itt is megjelenik.

A Tavasz rész bevezető motívuma után a szellő dallama vonul át, bőven tarkítva trillázó és ujjongó, stilizált futamszerű madárhangokkal… Aztán felsejlik a kedves magyar szerelmes népdalunk, a Tavaszi szél vizet áraszt, és annak ikerdallama, amelyek azután párhuzamosan, egyszerre hangzanak a jobb és bal fülben… A két főszereplő hangszer itt a hegedű és a piccoló. A hangzás gazdagságát a mély hangú háttér zene adja. A megnyugvást a szellő elcsitulása jelenti.

A Nyár részben a Tisza folyónk hangképe jelenik meg keringős tánclejtéssel. A Tisza keringője Petőfit idézi, persze csak hangszeresen. A hangszerek itt is egymásnak adják át a dallamrészek folytatását, amely által a zene részletei jobban hallhatóak és változatosabbak. A Tisza vizének csillogó fodrozódását felváltva a piccoló, illetve hárfa villódzó motívumai szolgáltatják. Ebben a békés környezetben hangzik fel a „…boldog órák szép emléke képen rózsafelhők úsznak át az égen…” dallam, a természet dicsőítésével. Itt nem jön a haragos, mindent elárasztó Tisza, az csak a kibontott tételben jelenik majd meg.

Az Ősz részben a zene szintén Petőfi halhatatlan versének idézésével adja meg a hangulatot. A bevezetés után először a Sándor és Júlia ismerkedő báli tánclejtésének lehetünk tanúi, majd a Szeptember végén című vers utolsó versszakának zenekari változatába nyerhetünk behallgatást. A dallam ̶ a vershez hasonlóan  ̶ erős érzelmi emelkedésének végén követi a megnyugvást. Az Ősz így sajátosan emberformájú.

A Tél rész további ketté oszlik. Az első a templomi áhítat nevében szól… azonban az ima szövege itt csak a zenekari ritmusokból vehető ki, az igazi megszólalás csak a negyedik tételben csendül fel. A téli áhítatot a második részben végülis egy vidám hangnemben írt, új év köszöntő zárja.

Nemrégiben egy új YouTube csatornát nyitottunk, Róza & Julius stúdió néven, amelyben azok a számok fognak felsorakozni, amelyek a stúdiónk legújabb különlegességét, a kontrasztos sztereó hangzást biztosítják. Tervünk, hogy ide a meglévőkön kívül a régi darabok felvételét is az újra cseréljük. Persze ehhez elengedhetetlen a fej- vagy fülhallgató használata.

Az utóbb napokban az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy a YouTube csatorna szerkesztői a klasszikus zenei egyveleg több számának induló vagy résztvevő darabjává tette a Nyitányunkat. Az újonnan publikált Nyitányunk máris nagy népszerűségnek örvend… nagyon sok elérhetőségen keresztül, amelyből itt csak néhányat adtunk meg.

 

Hallgassátok szeretettel ̶ Róza és Gyula

 

Elérhetőségek:

 

NÉGY ÉVSZAK RAPSZÓDIA NYITÁNY - YouTube

NÉGY ÉVSZAK RAPSZÓDIA NYITÁNY - YouTube

Négy évszak rapszódia nyitány - YouTube

NÉGY ÉVSZAK RAPSZÓDIA NYITÁNY - YouTube

 

NÉGY ÉVSZAK RAPSZÓDIA NYITÁNY - piano tutorial (musescore.com)

 

https://www.youtube.com/watch?v=N54k2knQ5Pk&list=RDGMEM8h-ASY4B42jYeBhBnqb3-w&index=1

https://www.youtube.com/watch?v=l6fssKG7U6k&list=RDl6fssKG7U6k&start_radio=1&rv=l6fssKG7U6k&t=56&t=57

https://www.youtube.com/watch?v=Dkxq57MACwc&list=RDMM&index=2

 



2022. június 28., kedd

NÉGY ÉVSZAK RAPSZÓDIA NYITÁNY

 

NÉGY ÉVSZAK RAPSZÓDIA NYITÁNY 

 

Mire az elmúlt három évben megírtam a Négy évszak című rapszódiát, egy egészen új zenei világ bontakozott előttem, számtalan vitatható véleménnyel, tanulsággal, elhatározással, alázattal a zeneművészet tekintetében. Itt nemcsak arra gondolok, hogy technikai értelemben a zeném sokat fejlődött, az elsőtől az utolsó megszólalásig, hanem a zenéről alkotott véleményem ̶ filozófiai értelemben is.

 

Induljunk ki abból, hogy a zeneművészet maga is egy óriási fejlődésen ment keresztül. Az egyszerű dob-, húros- és kürtszerű hangszerektől a mesterfokon megalkotott akusztikus hangszereken át a korszerű elektronikus csodákig. Ugyanúgy az egyszerű énekhangtól a legmagasabb fokú kórushangokig. Ugyanúgy az egyszerűen ábrázolt hangkottázástól a legkorszerűbb sokat tudó kottázó programokig, és ugyanúgy a legelső hangfelvételtől a sztereó hangzású mai felvételekig.

Amilyen töretlen és egyenletes fejlődés volt az eszközök tekintetében, az nem mondható el a zene filozófiai értelmezéséről. Az ősi harmónia, a hangszerek alaphangjai és annak színes felhangjai sokáig meghatározták a harmóniáról alkotott elképzelésünket, igényünket. Az oktáv 12 félhangra osztásával a felhangok tábora kibővült az emberi fül számára kedvező hangzásokkal. Ennek matematikája ̶ a jól temperált zongora ̶ meghatározta az európai zene, majd később a világ zenekultúráját is. A Dúr- és a moll hangzású zenék uralma alakult ki, amelyet a népdalok is átvettek és jóformán csak erre épültek évszázadokon át. Ebben a modorban születtek a dalok, operák, szimfóniák, versenyművek, szimfonikus költemények.

Ezt a tonális zenekultúrát a XIX század végén, fokozatosan az atonalitás kezdte felváltani, ami azt jelenti, a zene kezdte elveszíteni a lényegét, a dallamát. Az atonális zene a mai napig csak tovább ereszkedett lefelé azon a lejtőn, amely teljes zsákutcába vezette. Ugyanakkor megjelent egy tartalmatlan zene, a halandzsázó, egy kaptafára íródó jazz. Amíg a XIX század végéig a zenekultúra felemelkedőben volt, azt a mai napig az egyetemes hanyatlás követte.

Példaként említhetnénk az autó fejlődéstörténetét. A nehezen indítható, rosszul fékezhető, nagyobb sebességeknél nagyon zajos, rázós és egyéb kényelmetlenségekből a fejlődés során kigyógyított jármű mindenki kedvence, okos társa lett, vagyis a mérnöki diszciplína töretlenül előre haladt, és az új jármű változatok hallatlan bővülése következett be. A mérnökök nem állami támogatásból élnek, hanem a társadalmi elismerés által, piaci viszonyok között.

 

Mi történt a művészettel? Hisz nem csak a zene van hanyatlóban, hanem az értelmetlen absztrakcióval, torzszüleményekkel megáldott képzőművészet, vagy a tartalmatlan, abszurd, a helyesírás szabályait felrugó verselési formák, vagy a film-művészet is…Hol vagyunk már a szépséges arckifejezésektől, a megírt hexameterektől, a szép jellemábrázolásoktól? Mai művészet többnyire elnagyolt, torz, primitív, mondanivalója vagy közhely, vagy krimi, vagy pornó, vagy szinte semmi, szériában gyártott, csekély munkaráfordítással megjelent alakban. És ami ebben bosszantó, hogy állami támogatások nélkül már nem is életképes. Ami meg mégis támogatások nélkül is életképes, az már nem is művészet, hanem ipar. Például filmipar… De ezek hozamát nem az alkotó művészek, hanem a körülöttük forgó ezer féle nevetséges feladatot ellátó személyek és főnökeik fölözik le. Nézzünk meg bármilyen film végét és meglátjuk mennyi haszontalan tótum-faktum neve van ott felírva. (:

A zeneipar meg a hangerő féktelen növelésével akarja uralni a mindenséget. Igen minden feletti hangerő uralmon kívül a mondanivaló helyett táncnak nevezett rángatózás, látványtrükkök szórakoztatják a nagyérdeműt. A nagyérdemű meg belekábul ebbe a harsogásba, jól érzi kábultan magát és nem veszi észre, hogy jól „megszivatták” a borsos jegyárral és egyéb rátukmált „ingyenes” reklámmal. Gondoljunk csak meg: Arany János a Toldi pályázatért húsz aranyat kapott, de nem kötötték ki. hogy azt másokat gazdagító reklámokra kell költenie, mint manapság a dalverseny győzteseinek előírják… Itt is egy sereg mondvacsinált élősködő „szakma” zsebeli be a jutalmat.

Ja, és egy mai modern zeneszerző művét állami támogatás nélkül be se tudják mutatni. Ha nagy nehezen összeáll egy modern zenekari koncert, csekély számú nézőközönség udvariasan tapsol, de nem kívánja még egyszer végighallgatni e becses művet. Az meg aztán végképpen nevetséges, hogy egy klasszikus művet modernné dolgoznak át, tehát lealacsonyítják a mai alacsonyra szabott ízléshez, nem hogy a nagyérdemű műveltségét emelnék magasabb színvonalra, azáltal, hogy az eredetiséget hangsúlyozva megmagyaráznék, miért is szép.

 

Apropó, szépség… szép az, ami érdek nélkül tetszik, és élményt adóan a lélekhez szól. És azért tetszik, mert többet rejt magában annál, mint ami látszik, hallatszik elsőre. és ezt a lélek megérzi. És ebben közrejátszanak a kivételes énekhangok, a sokszínű hangszerelés, és az előadó(k) lelkülete, az interpretálás.

Magyarán zenei vonatkozásban a szerző és előadó ismerete nélkül meghallgatott, a léleknek kellemes érzést nyújtó, mondanivalójában tartalmas, ismételten meghallgatni kívánt dallamok, hangzatok a szépek. És azért szépek, mert érezzük, hogy többet mondanak, mint azt egy meghallgatásból megértünk, magunkévá teszünk. A rejtett mondanivaló megértéséért akarjuk többször meghallgatni. És ez az érzés nem szűnik meg a második, harmadik, stb, meghallgatás után sem.

Most bemutatjuk az általunk megalkotott NÉGY ÉVSZAK RAPSZÓDIA NYITÁNY című részletét, minden további kommentár nélkül, legközelebb pedig az egész művet… Kérjük a fej- vagy fülhallgató használatát a zene teljességének megérzésnek érdekében…

 

Kellemes meghallgatást kívánunk ̶ szeretettel Róza és Gyula

 

Elérhetőségek:

https://youtu.be/G2fvMYaXze4

https://videa.hu/tagok/derkovats-gyula-2108003



 

 

 

2022. április 29., péntek

CHARLES DANCLA: ÁLMODOZÁS

 

Ez az elragadó téma még gyerek koromból maradt meg bennem. 

A békéscsabai Bartók Béla Zeneiskolába jártam, ahol hegedülni tanultam. Ezt a tevékenységemet 10 évig folytattam a 8 általános és 2 továbbképző évben. Az utolsó években játszottam a városi szimfonikus zenekarban is.

A zeneiskolában általános gyakorlat volt, hogy az idősebb tanulók nemcsak az évzárón, a zeneiskolai növendék hangverseny napokon lépnek fel, hanem egyéb alkalmakor, egyéb helyeken is.

Egyik hegedűórám előtt az egyik hegedűs társam, Gyuri, egy új koncert darabot kezdett játszani, amely azonnal feltűnt nekem eredetiségével. Akkor még ő is tanulta a darabot, és többször is eljátszotta, tanárunk, Bandi bácsi intenciói alapján. Ekkor még nem is tudtam, kinek a művét játszotta. 

Aztán sor került a darab előadására is, a legközelebbi növendék hangversenyen. Gyuri zenéjének címe ekkor kiderült ̶ Dancla: Álmodozás... Előadása után nagy tetszésnyilvánítással tapsoltunk neki... 

Én is és növendéktársaim játszottunk más Dancla-darabokat, így a zeneszerző ismert volt, de a Gyuriét nem játszotta rajta kívül senki más. Aztán még egyszer hallottam Gyuritól az Álmodozást, egy ünnepélyen. És ekkor rögzült meg bennem, örökre. Soha nem láttam a kottáját sem, de hallásból akkor megtanultam. Később egy alkalommal én is előadtam, egy egyetemi ünnepélyen. 

Nemrég ismét eszembe jutott Dancla Álmodozása és leírtam emlékezetből a kottáját, amely alapján most előadásra került a videóban. Miután Gyuri szabadon játszotta, a kottázás során egyetlen gondom volt: valójában a hangok milyen ritmusban lehettek az eredeti kottában? Ha ettől némileg most eltértem, bocsátsa meg nekem Charles Dancla…

És lám, Gyuri is „tanárom” lett e kis remekmű kapcsán.

 

Hallgassátok a szóló hegedű szépségét és álmodozzatok  ̶ szeretettel Gyula.

 

Elérhetőségek:

https://youtu.be/Dkxq57MACwc

https://videa.hu/tagok/derkovats-gyula-2108003


 

2022. január 23., vasárnap

SZEPTEMBER VÉGÉN

 

Petőfi Sándor világhírű verse a mai napig sok magyar zenészt megihletett.

Évek óta születtek erre a versre megzenésítések, jellemzően vidám hangulatú dalokban, könnyű zenei műfajban.

Most mi is elhatároztuk, hogy a „Dallamokkal ölelt rímek” kategóriánkban kifejezzük odaadó tiszteletünket, szeretetünket e nagyszerű vers iránt.

A mi elképzelésünk erről a versről nem a zenei „megmodernizálás” törekvése. Mi a vers születési idejében uralkodó hagyományos szellemből indultunk ki. Meggyőződésünk, hogy a korhűség szentsége megőrzésével jobban gazdagítjuk a róla alkotott emlékképet.

Ugyanez jellemzi a videós bemutatását is. Nem őszi természeti képeket, sírokat, ölelkező párokat igyekeztünk bemutatni. Ezek csak elvonják a figyelmet a vers mély gondolatiságáról, és azt sugallják, képzeld ilyennek, amilyennek mutatjuk…Mi meghagytuk a gondolati szabadságot, érezze mindenki olyannak a versben megjelenő gondolatokat, amilyennek akarja. Egyedül a versben idézett költő és hitvese bemutatását céloztuk, azt is korabeli ábrázolásában. A fényképek Nagykárolyban az egykori Aranyszarvas fogadóban készültek, ahol a költő a feleségével többször megfordult. A fogadó nagytermében található freskó képek az ő emléküket hordozza, a hálás utókor szellemeként. Ide sorolható az ugyanitt található korabeli festmény is, amely egy itteni bálban mutatja őket.

A zenemű egy szimfonikus költemény, és illeszkedve a költő korai halálának megsejtéséhez, nem egy vidám dal, hanem inkább a vers gondolatiság feszültségét, komolyságát jeleníti meg. A zene ritmusa híven követi a vers hexameter szerű ritmusát. A feszültség oldása céljából, ellenpont-ritmusként, a három versszak közé két közdarab került, keringő-tánc ritmusban. Az első szólamot egy férfi bariton énekli, amelyhez második szólamként kötődik egy szoprán női énekhang, a verselés Jártó Róza hangja.

A Dallamokkal ölelt rímek műfajban megírt darabunk megszületését a Róza & Julius kiadónk gondozta, Róza és Julius, valamint az R&J Szimfonikusok és Stúdió közreműködésével. A videó képek eredetijeiért köszönet illeti Sróth Ödön nagykárolyi költőt, és Bikfalvi Zsolt fotóművészt.

Minden magyar ismeri e verset, ehelyett egy rövid részt mutatunk be Enyedi Anna Regina: Az egykori Aranyszarvas Fogadó c. leírásából, Petőfi szavait idézve.

Fogadják tőlünk szeretettel  ̶ Róza és Gyula.

 

„Ez időtől számítom életemet”

 

Petőfi egyik Kerényi Frigyesnek címzett levelében emlékezett vissza kedves élményre, amikor 1847 május 15-én újra Nagykárolyba érkezett:

„… itt ismertem meg Juliskámat, a világ legdicsőbb leányát. (…) Barátom, leírnám őt neked, de a nap közepébe kellene mártani tollamat, hogy egész fényében, forróságában leírhassam lelkét!

Amott a fogadóval átellenben a kert és benne a fák, melyek alatt először láttam őt (…) délután 6 és 7 óra között. Ez időtől számítom életemet, a világ létét… azelőtt nem voltam én, nem volt a világ, semmi sem volt, akkor lett a nagy semmiségben a világok milliója, és szívemben a szerelem… mindezt Juliskámnak egy pillantása teremté. Édes elandalodással nézek át ama kert fáira és áldást mondok még arra is, ki őket ültette.”

 

Elérhetőségek:

https://youtu.be/zt5HqYo76Os