2022. november 19., szombat

NÉGY ÉVSZAK RAPSZÓDIA (II)

 


NÉGY ÉVSZAK RAPSZÓDIA (II)

 

Még egyszer a Négy évszak rapszódiáról…

Soha korábbi életemben nem gondoltam arra, hogy egyszer megszólal majd az én szimfonikus rapszódiám. Mérnök emberként a zenével kedvtelésből foglalkoztam, és ez kimerült abban, hogy vásároljak bakelit és CD lemezeket, kottákat: hallgassak lemezeket, hangversenyeket…

És véletlen, vagy nem, de nyugdíjas koromban megismerkedtem Debreczeniné Jártó Rózával, aki szó szerint magával ragadott a művészetbe. Mindketten megéreztük, hogy alkotó kapcsolatban szinergikus erőink megsokszorozódnak, így vállaltuk a közös erőfeszítéseket, hogy igazi alkotó-páros váljék belőlünk, méghozzá két nagy témában: könyv- és komolyzene írásban és kiadásban. Mindkét alkotásmód összetett, sokrétű, embert-próbáló feladat. De megszületett a Róza & Julius kiadónk, és folyamatosan fejlődött a mai napig. Eddig 10 könyvet és 10 lemezt adtunk ki, mindenfajta külső anyagi támogatás nélkül. A műveinket és az azok köré vont események felvételeit, az internet megosztóin is megjelentettük, link hivatkozásokként, hogy később is vissza lehessen olvasni, hallgatni.

Nem elég a művet megalkotni és aztán azt másokkal javíttatva, szerkesztve kiadásra bocsátani. Mi ketten, az alkotás mellett minden kiadói feladatot magunk végeztünk el, sok- sok türelemmel, időráfordítással, csak a nyomdai, lemezgyártói feladatokat bíztuk jó nevű külső cégekre.

Róza ragadott magával, hogy lépjünk be különböző Művész Körbe, Egyesületbe, és ezekkel megismerkedve többszáz művész barátra találtunk. Minden társaság más módon szervezi a közösségi életét, másként oldja meg feladatait, így mindegyiktől sokat tanultunk. Különösen ösztönző számunkra a Nyírségi Gondolat, ahol majd egy évtizede vagyunk már, és kéthavi gyakorisággal várják tőlünk az alkotásokat, publikálásra. Ezt tükrözi a mostani 61. számú zenei rovatunk is, és ugyanilyen az itt közölt szépirodalmi írások száma is.

Így jutottunk el a tízéves alkotói tevékenységünkben napjainkig, legutolsó könyvünk, A nyolcadik testvér, és CD lemezünk, a Négy évszak rapszódia kiadásáig, bemutatásáig. Mert a könyvnek is köze van a rapszódiához, és fordítva is, mert ezek az alkotások egyszerre, kettőnk által készültek, közös lelki és fizikai feltételek közepette.

Ez egy mérföldkő számunkra, itt álljunk meg egy picit.

Róza és Gyula ̶ köszönjük egymásnak ezt a szoros baráti együttműködést.

 ̶ És köszönjük mindenkinek, akik a művész életben ismerőseink lettek, alkotásaink olvasásával, meghallgatásával megtiszteltek bennünket.

Mindig jó szívvel gondolunk Rátok, barátainkra  ̶ szeretettel Róza és Gyula.

 

Elérhetőségek:

https://youtu.be/ZAbzj_K93Kc

https://youtu.be/JfsRcg85s1c


 

2022. november 17., csütörtök

NÉGY ÉVSZAK RAPSZÓDIA

 

Négy évszak rapszódia

 

Három év alkotómunkáját öleli fel ez az öt tételes szimfonikus költemény…

Ha a kottáját nézzük, a partitúra oldalanként 30 soros, tehát 30 fajta hangszer- és énekhang birtokosa, és 135 oldal terjedelmű. Az ütemek száma 1456, (2/4, 3/4, 4/4) bontásokban, a leírt hangjegyek és a leíró technikai jelek száma csak becsülhető, mintegy 80 ezer…  A lejátszási idő felülmúlja a 48 percet. Ha a hangzást nézzük legkevesebb két hang szólal egyszerre, de mivel 2, 3, 4 szólam a leggyakoribb, néha akár 20 hang is szólhat egyszerre, mintegy 6-7 oktáv terjedelemben. Ennyit a statisztikájáról.

A művészet az, amikor egy alkotás nem anyagi érdekből, hanem belső lelki kényszerből születik. A mű megírásának késztetése lelki oldalról valami olyasmi, hogy a leghagyományosabb hang-elemek használatával is írható modern zenemű. Valami nagyon szép, maradandó, értékes.

És kellenek példaképek, megélt zenei élmények, a szépség sok-sok zenei példája, a nagy zenekari művek és zeneszerzői lelkületek ismerete. És sok-sok belső harc, a művészet alázata. És magyarság öntudat. Tudni, és persze kifejezni. Ebből a szempontból egy elragadó példa H. Wieniawski, lengyel romantikus hegedűvirtuóz, zeneszerző, akinél lengyelebb zenét aligha találunk. De említhetnénk sok hazai és más nemzetiségű zeneszerző nemzeti öntudatát is.

A Négy évszak rapszódiának elődjei lehetnek Vivaldi tizenkét tételes hegedűversenye, vagy Csajkovszkij Évszakok című zongora darabja. Mindkettő világhíres, megérdemelten. De légy önmagad, ami talán a legnehezebb, hogy megtaláld azt a belső hangot, amely igazán a tied. Ehhez hívtam segítségül a legszentebbeket, ̶  a magyar népdalt, a magyar költőóriást, és a keresztény imát. Ezek, mint fő kapaszkodók, nemcsak témát adtak, hanem a lelkületüket is.

A zene lelke a rend, mindhárom szentem pont ezt sugallta mindig, végig az alkotás során. Verseik megadták a ritmust, érzéseik a dallamok hangulatát, az én legnagyobb feladatom az ép, kerek egésszé való formázás, és a kiváló hangzás elérése lett.

Hozzá kell tennem, hogy a Négy évszak rapszódiának nemcsak a kottája készült el, hanem   ̶ tovább menve  ̶  a hangfelvétel interpretális karmesteri megjelenítése, hangstúdiós munkálatok rádolgozása, valamint a szimbolikus videós alakba hozása is. A hangsúlyképlet nem a képeken, hanem a különleges hangzásokban jelenik meg. Egy igazi zenének belső képgerjesztő hatása kell, hogy legyen, és a szimbolikus képek csak a globális megértést szolgálják, és nem terelik el a figyelmet a zenéről, az abban való elmélyülésről.

 

Így a fő célok megtestesülése után nézzünk néhány kiragadott részletet.

A „modernség” itt nem követi a mai hagyományos atonális zenét, sőt az itteni kivételes atonalitások csak erősítik azt a szabályt, hogy a zene alapvetően nem lehet dallam nélküli. Csak a dallamnak van igazi zenei értelme, gondolati háttere, szépsége. Éppen ezért a Négy évszak rapszódia a dallamok kavalkádja: dallamok önállóan vagy más dallamokkal összefonódva.

A zenére jellemző egydallamúság helyett itt pont ez a ritka, a legtöbb esetben két, három vagy négy dallam is összefonódik, ütem egységben, vagy ellenpontozva. Ezek az összefonódások esetenként túlhaladják a megszokott struktúrákat. Ez jól érzékelhető a Tavasz tétel zengő-bongó kavalkádjában megjelenő stilizált madárhangokban, szél zúgásban, valamint a népdal dallamának különböző alakú kibontakozásában. A népdal itt iker változatban jelenik meg külön-külön, majd összeolvadva is, sokféle összekötő dallammal.

A Nyár tételben a már ismert Tisza keringőt halljuk újra. A bevezetés a Tisza kanyargósságnak kifejezése: egy magyar dallamtöredékek egyre magasabb hangfekvésében való többszöri ismétlése. A finom vízhullámzás megtestesítője véges-végig a piccoló és a hárfa váltakozó hullámzó akkord-bontása. A fő dallamokban megszólal Petőfi Sándor vers-hangja. Az idilli tájképben megjelenik a képzeletbeli tündérek napsugár-tánca, csárdás ütemével ékelődve a keringő ütemvilágába. Ezután a természet legszentebb dicsőítése hangzik el a boldogság perceivel a szelíd, lágyan hullámzó folyóról,.. A zene utolsó szakaszában költői ellenpontként képet kapunk az egész világot elnyelni akaró haragos tiszai árvíz drámájáról, majd az elöntött táj végső megbéküléséről.

Az Ősz tétel egy az egyben Petőfi világhírű versének zenei emléke. Egy dal, amelynek soha sincs vége, és amely új zenei köntösben és képi formában tárja elénk a mindannyiunk által ismert és becsült Szeptember végén című versét. Itt már megjelenik a férfi-női énekhang különös harmóniája, követve a vers szöveg ritmusát, és kifejezve Sándor és Júlia örök szerelmének gondolatát. A három időmértékes versszak közé kétszer is beékelődik az a nagykárolyi báli keringő zene részlete, ahol a szerelmesek először táncoltak együtt.

A Tél tétel a téli időszak két fontos ünnepét hozza elénk: a karácsonyi éjféli mise szentségét, valamint az új évi ünnepi ujjongást. A távolból jövő haragszó kontrapontozza mise dallamvilágát bevezető hárfa hangját. Fokozatosan bekapcsolódnak a dallamba a fafúvósok, majd a vonós együttes erősíti tovább a motívumokat… Majd megjelemik a hatszólamú énekkórus és újra hallhatjuk a már ismert Angyalok imáját, amelyben a tetőponton a Miatyánk versima is megszólal. Az Ámen tetőpont után fokozatosan távolodik tőlünk és elhal a mise áhítat hangulata. A következő pillanatkép már az új évi ünnepi hangulatot hozza elénk élénk kórushanggal. A versszak megismétlése során éri el a zene a csúcspontját, mert a kórus hangját a zenekar kiegészíti és még határozottabbá teszi. A zenei versszak még kétszer ismétlődik, más-más formában és hangösszetételben, egyre halkuló módon, végül a zene egy fokozatos lelassulással, megnyugvással jelzi a  mű végét.

Még néhány részlet a zenei gondolatok közül…

Ahogy a partitúrában is látható, az első sorban, külön szóló hangszerként is megjelenik a hangszerek királynője, a vibráló, magas hangfekvésű hegedű, a lelkem igazi hangforrása. Ez személyes okokból van, magam is hegedűs voltam a szimfonikus zenekarban, de ennek régen vége, mostanára csak itt a kottában játszom a legkedveltebb hangszeremen. Itt sem szólamvezetőként, hanem inkább ellenpontként, de időnként összeolvadva a fő szólammal. Persze emellett kedvenceim a fontos szerepet játszó a piccoló, a hárfa, a tuba is, a szépséges énekhangok mellett…

Műfaji szempontból fontos, hogy a rapszódia sem tagadja meg a saját műfajnak tekintett Dallamokkal ölelt rímeket, a melynek megjelenése a harmadik és negyedik tételben hallható.

A végére tett gondolat, de a legelejétől a legvégéig érvényes az a törekvés, hogy ez a mű a lehanyatló modern zene ellenpontjaként éppen a zeneirodalom csúcsának tekinthető késő romantika emelkedő folytatása legyen. A jövő dönti el. hogy ez mennyire sikerült…

Hallgassátok elmélyüléssel darabunkat, amelyre nagyon büszkék vagyunk  ̶  szeretettel Róza és Gyula

 

 

Elérhetőségeink:

 

https://youtu.be/JfsRcg85s1c

Négy évszak rapszódia/ Four Seasons Rhapsody -- by Gyula Derkovats - piano tutorial (musescore.com)