Most lássuk közvetlenül a
zeneművet.
Az, hogy rapszódia
melléknevet is kapott, arról árulkodik, hogy a Négy évszak természeti kép
értelmezése rapszódikus. A műben ugyanis nem csak hangszeres természeti képek,
hanem az emberi hang képei is megjelennek, sőt a legutolsó tételben kórus
szintre emelkedve. A másik, hogy itt az operákra jellemző nyitány is beépül a
rapszódiába. Így végezetül egy öt tételes keretben jelenik meg a Négy évszak
rapszódia című szimfonikus költemény.
Az eddig elmondottak után
nézzük meg részletesebben a Nyitányt.
Itt is, mint az operák
esetében a Nyitány egyfajta bevezető, valamilyen összefoglalója a további négy
tételnek. Exponál a természet és az ember képeiből egy-egy pillanatot. Sajátossága,
hogy csak hangszerek hozzák a dallamokat, amelyek a további tételekben
énekhangokkal kiegészülve válnak véglegessé. További sajátossága, hogy az
évszakok tételeinek eredeti hangnem változata itt is megjelenik.
A Tavasz rész bevezető
motívuma után a szellő dallama vonul át, bőven tarkítva trillázó és ujjongó, stilizált
futamszerű madárhangokkal… Aztán felsejlik a kedves magyar szerelmes népdalunk,
a Tavaszi szél vizet áraszt, és annak ikerdallama, amelyek azután párhuzamosan,
egyszerre hangzanak a jobb és bal fülben… A két főszereplő hangszer itt a
hegedű és a piccoló. A hangzás gazdagságát a mély hangú háttér zene adja. A
megnyugvást a szellő elcsitulása jelenti.
A Nyár részben a
Tisza folyónk hangképe jelenik meg keringős tánclejtéssel. A Tisza keringője
Petőfit idézi, persze csak hangszeresen. A hangszerek itt is egymásnak adják át
a dallamrészek folytatását, amely által a zene részletei jobban hallhatóak és
változatosabbak. A Tisza vizének csillogó fodrozódását felváltva a piccoló,
illetve hárfa villódzó motívumai szolgáltatják. Ebben a békés környezetben
hangzik fel a „…boldog órák szép emléke képen rózsafelhők úsznak át az égen…”
dallam, a természet dicsőítésével. Itt nem jön a haragos, mindent elárasztó
Tisza, az csak a kibontott tételben jelenik majd meg.
Az Ősz részben a zene
szintén Petőfi halhatatlan versének idézésével adja meg a hangulatot. A
bevezetés után először a Sándor és Júlia ismerkedő báli tánclejtésének lehetünk
tanúi, majd a Szeptember végén című vers utolsó versszakának zenekari
változatába nyerhetünk behallgatást. A dallam ̶ a vershez hasonlóan ̶ erős érzelmi emelkedésének végén követi a
megnyugvást. Az Ősz így sajátosan emberformájú.
A Tél rész további ketté
oszlik. Az első a templomi áhítat nevében szól… azonban az ima szövege itt csak
a zenekari ritmusokból vehető ki, az igazi megszólalás csak a negyedik tételben
csendül fel. A téli áhítatot a második részben végülis egy vidám hangnemben
írt, új év köszöntő zárja.
Nemrégiben egy új YouTube
csatornát nyitottunk, Róza & Julius stúdió néven, amelyben azok a
számok fognak felsorakozni, amelyek a stúdiónk legújabb különlegességét, a
kontrasztos sztereó hangzást biztosítják. Tervünk, hogy ide a meglévőkön kívül
a régi darabok felvételét is az újra cseréljük. Persze ehhez elengedhetetlen a
fej- vagy fülhallgató használata.
Az utóbb napokban az a
megtiszteltetés ért bennünket, hogy a YouTube csatorna szerkesztői a klasszikus
zenei egyveleg több számának induló vagy résztvevő darabjává tette a
Nyitányunkat. Az újonnan publikált Nyitányunk máris nagy népszerűségnek örvend…
nagyon sok elérhetőségen keresztül, amelyből itt csak néhányat adtunk meg.
Hallgassátok szeretettel ̶
Róza és Gyula
Elérhetőségek:
NÉGY
ÉVSZAK RAPSZÓDIA NYITÁNY - YouTube
NÉGY
ÉVSZAK RAPSZÓDIA NYITÁNY - YouTube
Négy
évszak rapszódia nyitány - YouTube
NÉGY
ÉVSZAK RAPSZÓDIA NYITÁNY - YouTube
NÉGY
ÉVSZAK RAPSZÓDIA NYITÁNY - piano tutorial (musescore.com)
https://www.youtube.com/watch?v=N54k2knQ5Pk&list=RDGMEM8h-ASY4B42jYeBhBnqb3-w&index=1
https://www.youtube.com/watch?v=Dkxq57MACwc&list=RDMM&index=2
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése