MÚZSÁK INDULÓJA

A MÚZSÁK INDULÓJA

Ady halálának centenáriumára ajánlva.

Régi vágyam, hogy megírjam a Múzsák indulóját.

Induló a zeneirodalomban ritkán előforduló műfaj, de úgy éreztem, hogy ez a ritmikailag erős zene fejezné ki legjobban azt a törekvést, hogy a művészek menetelnek a Parnasszusra fel. Hogy mégis a múzsák indulója, nem a poétáké, az egyszerűen abból következik, hogy mindenfajta művészek tükörképei, a Múzsák, az alkotó szellemek inspirálói, és ők hívogatják a hegyre menőket…

Zenei példaképem F. Schubert 8. szimfóniájának második tétele, annak indulós ritmusa, legalább is a főtéma kezdő taktusokban. Aztán a megszületett dallam természetesen a saját útját, ritmusát járja. Néha persze a klasszikus ritmusok közé szinkópák is bekerültek, bontva ezzel a monotonitást. Hogy tovább bonyolódjon a mű szerkezete, a szorosan vett induló ritmusát egy lassúbb, lágyabb dallamsorral is gazdagítottam, amely lecsengése után visszatér a pergő induló dallam, rokon hangnemben.

És akkor jött be egy új és nagyon szerencsés gondolat, mondhatnám csoda… A már majdnem kész mű egy mélyebb, új értelmet kapott, mivel ez év januárjában beköszöntött Ady Endre halálának centenáriuma. Mindjárt tudtam, hogy ezzel Ady lesz a mű középpontja, Ráadásul az őt nagyon jellemző verse az Ifjú szívekben élek szerkezetileg pontosan beleillett a zenébe. Nem is az indulóba, hanem az indulóba befoglalt lassúbb ritmusú lágy zenébe… Így az Ady gondolat valóban rezonanciába hozta és egy magaslatra emelte a Múzsák indulóját…

A Múzsák indulója szimfonikus zenekarra írt mű lett, de jellemzően a női-férfi hang is ellen pontozva hozzásimult a már megírt fő dallamvonalhoz. Hallgatás közben megérezhető, hogy a zenei szövet bonyolult sokszólamú, és a szólamok önmagukban is önállók, de valamely módon harmonizálnak a többi szólammal. A zenéhez a már megszokott módon,   versmondás is kapcsolódik a Dallamokkal ölelt rímek stílusában. a verselő itt Jártó Róza.

A napokban elkészült a zene CD lemeze is a Róza & Julius kiadó gondozásában, Ennek a legnagyobb érdekessége, hogy a zenei hanganyagon kívül a szimfonikus zenekar teljes kottaanyagát is tartalmazza a partitúrán kívül 15 szólam kivonattal, amely elektronikus kottaolvasóval magjeleníthető, vagy megfelelő formátumú printerrel kinyomtatható.

Hallgassák  ezt az új alkotásunkat és emlékezzünk az egyik legnagyobb költőnkre ‒ szeretettel Róza és Gyula

Ady Endre: Ifjú szívekben élek

Ifjú szivekben élek s mindig tovább,
Hiába törnek életemre
Vén huncutok és gonosz ostobák,
Mert életem millió gyökerű.

Szent lázadások, vágyak s ifju hitek
Örökös urának maradni:
Nem adatik meg ez mindenkinek,
Csak aki véres, igaz életű.

Igen, én élni s hóditani fogok
Egy fájdalmas, nagy élet jussán,
Nem ér föl már szitkozódás, piszok:
Lyányok s ifjak szívei védenek.

Örök virágzás sorsa már az enyém,
Hiába törnek életemre,
Szent, mint szent sír s mint koporsó, kemény,
De virágzás, de Élet és örök.

Elérhetőségek:

https://youtu.be/8_LSVwUOoUM

https://videa.hu/videok/zene/muzsak-induloja-parnasszusra-fel-gyula-derkovats-klasszikus-zene-aElg0HxExrOUssnP

SZÁMVETÉS (zene: L. Beethoven nyomán)

Ez a darabunk Jártó Róza: Anya! nézd, egy szép virág… című verseskötetéből való vers megzenésítésével született meg. Megjelentettük Cd lemezen is, Örökbecsűek/Dallamokkal ölelt rímek címen, a Róza & Julius kiadónk gondozásában.

Jártó Róza e versében egy életszakasz, időszak lezárásának érzéseit vetítette elénk. Soraiból kicseng a tiszta hang, az őszinteség, a megbékélés bölcsessége ‒ a múltat megszépítő emlékezés.

Ehhez a hangulathoz kerestem hozzáillő zenét, amelyet végül is Beethovennél találtam meg, a 4. szimfónia második, adagio tételében.

Egyes zenekritikusok szerint Beethovennek ez a legpoétikusabb tétele, Hector Berlioz így véleményezte: „ez a lény, aki a művészi ihlet e csodáját szerezte, már nem is volt ember, több volt annál”. Így igaz, én is ezt éreztem a kiválasztásnál…

Ez a zene annyira tiszta, őszinte hangvételű, hogy a szerkesztésnél nem alkalmaztam a ‒ rám jellemző ‒ dallamkeverést, hanem minden zenei hang teljes egészében tisztán az eredeti. A merengő verset kedvesen fogja át, öleli körül e csillogó szimfónia tételből kimunkált dallam-montázs. Itt nincsen érzelmi csúcs, amelyet a zenének is követni kellene: itt mind a szöveg, mind a zene végig az érzelem magaslatán halad…

Fogadjátok, terjesszétek ezen alkotásunkat ‒ szeretettel Róza és Gyula.

Jártó Róza: Számvetés

Ha majd az óra magasan áll,
S nem csivitel a kismadár,
Akkor jön majd a gondolat,
Vajon az életed jól halad?

Együtt a lépés az idővel,
Vagy csak úgy állunk
A semmivel? Mi az, mit
Eltékozolt a sors, 
Mi az, mi életed része volt?

Volt vajon szépség,
Vagy csak könny,
Volt, mikor rád talált az öröm?

Nehéz volt,
Nem mondom. Volt sok jó, de
Sokszor ment el a kishajó.

Elsuhant, elúszott,
Vagy csorgott.

Ez is életed része volt.

Emlékek, villanás,
Már is futott.
Kinyújtott markodba
Mi jutott?

Elszalajtott lehetőség?
Vagy kincsek?

Mind, mind,

Ma már csak emlékek…

(2014)

Elérhetőségek:

https://youtu.be/3ssb3OtrYD8

https://videa.hu/videok/zene/szamvetes-zene-l.-beethoven-nyoman-gyula-derkovats-klasszikus-7hlgCucQ1Yqa3Im7

GUTENBERG INDULÓ / GUTENBERG MARCH

A 2018 év Gutenberg halálának 550. emlékéve…

Az év során merült fel bennem, hogy én, mint nyomdász, már régen nyugdíjas éveimet töltöm, és valami azt súgta, még csak kellene valamit tennem a nyomdászokért. Eszembe jutott a magyar érettségi szóbeli vizsgám, amelyben Vörösmarty Mihályról értekeztem, és több műve közt a Guttenberg albumba című, 1839-ben írt, elragadó verse.  A költő gondolatai ma is aktuálisak.

Mindjárt az első sora egy gyönyörű hexameter, amelynek ritmusa számomra azonnal egy induló kezdősorát jelentette. Hogy el ne felejtsem, tüstént lejegyeztem. (Elárulom, hogy amikor egy új dallam jut eszembe, a lehetőség szerint rögzítem egy diktafonon ‒, egyszerűen ráfütyülöm J).

Aztán elővettem a verset és látom, hogy egy szonett formával van dolgom, kétszer négy és kétszer három soros ez az epigramma. Az első kétszer négy sorhoz a zene könnyen megszületett, követve az időmértékes verselés ritmusképletét. A kétszer három sor viszont feladta a leckét, mert a vers itt hihetetlenül emelkedik érzelmileg, és ezt a zenében is igyekeztem visszaadni. Ez sok átgondolást, átjavítást követelt, mert a szöveg annyira erős, magával ragadó, hogy nem könnyen találtam rá jó zenei kifejezést. Amikor az érzelmi csúcs az igazság szóval tetőzve megszűnik, a zene egy pauzával, egy rokon, győzelmi hangnembe való átlépéssel az elképzelt győzelem indulójába megy át…

Az induló férfi-női énekhangra és szimfonikus zenekarra épült. Ebben érdekes momentum a vers-szakaszok előtt beiktatott három ütemes ‒ általam elnevezett ‒ zenei iniciálé, amely mozgalmas ötszólamú előjátéka a vers-szakaszoknak, és amely az induló műfajában szokatlan megoldás. Az induló karakteres szereplője az énekhangokon túl a trombita és a klarinét.

A zenéhez tartozó szövegmondás és -illesztés is okozott némi fejtörést, mivel az induló pattogós ritmusához egy lágy szöveg nehezen illeszthető. A siker azáltal vált lehetővé, hogy a verset skandálás ütemében mondja a verselő ‒ Jártó Róza. Különösen a két utolsó versszak megjelenítése nagyon eredeti.

Végezetül Gutenberg bocsánatát kell kérnünk, mert a nagyvilág elfeledkezett arról, hogy a 2018 év Gutenberg halálának kerek 550. évfordulója. Hál’ Istennek sikerült ebben az évben befejezni és megjelentetni CD lemezen a Gutenberg indulót a Róza & Julius Kiadónk gondozásában. Legyen ez a zene is egy méltó emlékjel a világ számára, és kívánjuk, hogy váljon a nyomdászok és minden könyvszerető ember egyetemes indulójává.

Fogadjátok, terjesszétek legújabb alkotásunkat ‒ szeretettel Róza és Gyula

Vörösmarty Mihály: Guttenberg-albumba

Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek

S a kitörő napfény nem terem áltudományt;

Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből

S a szent béke korát nem cudarítja gyilok;

Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús

S a nyomorú pórnép emberiségre javúl;

Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról

És áldozni tudó szív nemesíti az észt;

Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával

És eget ostromló hangokon összekiált,

S a zajból egy szó válik ki dörögve: "igazság!"

S e rég várt követét végre leküldi az ég:

Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez

Méltó emlékjelt akkoron ád a világ.

Elérhetőségek:

https://youtu.be/zdppy1nTDJs

https://youtu.be/3AfBCaRnF1s

https://soundcloud.com/stations/track/yulaerkovats/gutenberg-indulo-gutenberg-march

TOLDI RAPSZÓDIA ‒ folytatás

A Toldi rapszódia második része a Toldi csárdás. Itt a zene a korábbi a-moll hangnemből rokon a-Dúr hangnembe vált, és a tempója táncosra gyorsít.

A Toldi csárdás fő és melléktémája egy-egy magyar népdal szerkezetű és dallamvonalú megoldás, szabályosan váltakozik. Amíg Arany János Toldijában egy cimbalmos üti a húrokat, addig itt az egész szimfonikus zenekar játszik, amelyben különösen a klarinét hangja kap nagy szerepet és teszi a táncot jellegzetessé. A harmadik menetben a csárdás gyorsít, de figyelemmel Toldi nagy termetére ez a gyorsítás nem lehet végletesen nagy. Jellemzőek az erős basszus hangok, az ütemeket a duhaj szinkópák színesítik. A csárdásban nincs énekhang.

A Toldi rapszódia harmadik része Arany Toldi estéjének végső mozzanatát, Toldi utolsó szavait, temetését rajzolja elénk. A zene visszatér az a-moll hangnembe, és egy lassú tempóba.

A Toldi estéje rejtélyes triolákkal kezdődik, amelyek többször ismétlődve a drámaiságot fokozzák. A pentatonban induló ősi magyaros pacsirtahang az egyszerűből egy többszólamúba vált. Toldi végakarata megismétli a magyaros dallamot más hangfekvésben, amely végül is elfullad… A „…szeresd a magyart…”  motívum kihagyhatatlan része ennek a drámai jelenetnek. Felemelő a király intézkedése a vaskoporsóba temetésről. A végső gyászinduló éneke a temetés szerénységét fejezi ki, egyben Toldi emberi nagyságát jelképezi. Ezt a képet erősíti meg az induló lágyabb tónusú, zenekari megismétlése.

A Toldi rapszódia szólamai úgy vannak megírva, hogy az énekhangok elhagyásával is teljes értékűek, csak zenekari előadásban is minden hangja megjelenik. A Toldi rapszódiánk további részei is követik az Örökbecsűek/Dallamokkal ölelt rímek műfajunkat, a Toldi verset az énekesek éneklik, a verselő pedig elmondja. Ez a kettős szöveg egymást erősíti. A verset előadja: Jártó Róza.

A videó megosztón a hanganyag mellett megjelenik Toldi arcképe és a vers szövege, énekhangként:

 „Nem hagyok örököst... csak egy hű cselédet:
Azt kötöm szivedre – meg a magyar népet.
Szeresd a magyart, de ne faragd le” – szóla,
„Erejét, formáját, durva kérgét róla:
Mert mi haszna símább, ha jól megfaragják?
Nehezebb eltörni a faragatlan fát.”

A királyra nézett a gyász-kötelesség
Meghagyni legottan: Toldit hogy’ temessék:
Egyszerű koporsó lőn a nyugvóháza,
De vasból ‒ talán hogy erejét példázza.

Harmadnap olyankor, egy fölleges estén,
Domb emelkedett már Toldi Miklós testén,
Amelyet az őskert, bánatja jelével,
Behinte lehulló, sárga falevéllel.
Nem jelölte a sírt drága érc, vagy márvány:
Bence volt az emlék, lába felől állván:
Egy ásót ütött le, arra támaszkodék,
S elborítá a sírt új havával az ég.

(Arany János)

A megtekintést, meghallgatást szeretettel ajánljuk ‒ Róza és Gyula

Megszületett a Toldi rapszódia a nyár elején CD lemez, nem régiben pedig nyomtatott kotta kiadásban is…

Elérhetőségek:

https://youtu.be/bLpq-VKgBtY

https://youtu.be/Ow_rmlouwb4

TOLDI RAPSZÓDIA RÉSZLET III ‒ TOLDI ESTÉJE

A Toldi rapszódia harmadik része Toldi végszavainak és temetésének állít emléket.
Mindenkinek szeretettel küldjük  --  Róza És Gyula

TOLDI RAPSZÓDIA RÉSZLET II ‒ TOLDI CSÁRDÁS

A Toldi rapszódia

tisztelgés Arany János örökbecsű művének,

emlékállítás Toldi-rajongó Édesanyámnak, és

ajánlás zenei alma materemnek,

a békéscsabai Bartók Béla Állami Zeneiskola és jogutódja

hajdani és mostani tanárainak és növendékeinek.

(a szerző)

Neked is szívből ajánlom

https://youtu.be/Ho7uIkmOMlc

https://youtu.be/bLpq-VKgBtY

https://youtu.be/Ow_rmlouwb4

TOLDI LÁTOMÁS ‒ RÉSZLET A TOLDI RAPSZÓDIÁBÓL

Toldi rapszódia ‒ i. TÉTEL

Tavaly az Arany János emlékév keretében a Zeneművészeti Akadémia dalpályázatot hirdetett Arany verseinek megzenésítésére. És ez adta a kezdőlökést, hogy dalt írjak a Toldiból. Édesanyám, aki magyar tanár volt, az ő Toldi imádatát belém örökítette, és ez hirtelen előtört belőlem, hogy mindenképpen a Toldiból kell zenét írnom. Igaz nem dal született belőle, hanem ennél több. Sokkal több.

A pályázatra az első két rész készült el ‒ dal két szólamra, vonós zenekar kisérettel, és egy tánccal megtoldva. Miután ez a dalpályázaton nem nyert, ‒ jelentősen kibővített zeneművé alakítottam. Teljesen más hangzást kapott a mű szimfonikus zenekarra átírva, a vonósok mellett fúvós hangszerek bevonásával. Persze, ez így egy hosszabb lélegzetű munka lett, amely már túllépte az Arany-évet.

Így a Toldi emlékezet című dal helyett egy Toldi rapszódia megírása lett a cél. Nemcsak a hangszerelés gazdagabb megjelenítése, hanem tisztázódott bennem a végcél ‒ Toldi látomás, Toldi csárdás, és Toldi estéje ‒ egy három tételes szimfonikus költemény alakjában.

Mivel a rapszódia így egy hosszabb mű lett, itt és most csak az első tétel bemutatását tűzhettük ki célul, mert a további részek teljes feldolgozottsága még várat magára.

A Toldi látomás fő-témája egy olyan bölcsődal szerű lágy dallammal indul, amely első dallamrészlete aztán ‒ észrevétlenül ‒ tizenháromszor! ismétlődik a tétel folyamán, és az érzelmi emelkedettségben ez dallam ‒ többször is ‒ Toldi markáns harcos alakjáig jut. Érdekesség továbbá, hogy maga az énekhang a melléktémában jelenik meg, váltogatva a baritont a mezzoszopránnal. Viszont a fő-téma második fele itt összefonódik a melléktémával és mindkét esetben a fő-témával zárul a felfokozott zenei gondolat.

Az egész rapszódia karakternek fontos eleme lett a magyar népies motívumok gazdag használata. Mindjárt a bevezetés egy fuvola szóló, egy régies magyaros dallamot idéz, de a dallam-versszak végek és az ének vers sor végek is magyaros motívumokkal zárulnak.

A Toldi rapszódiánk is követi az Örökbecsűek/Dallamokkal ölelt rímek műfajunkat, Toldi verset az énekesek éneklik, a verselő pedig elmondja, Ez a kettős szöveg egymást erősíti. A Verset előadja Jártó Róza.

A videó megosztón a hanganyag mellett megjelenik Toldi arcképe és a vers szövege.

’Mostan emlékezem az elmult időkről,
Az elmult időkben jó Tholdi Miklósról...‘

(Ilosvai)

„Mint ha pásztortűz ég őszi éjtszakákon,
Messziről lobogva tenger pusztaságon:
Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem
Majd kilenc-tíz  ember-öltő régiségben.
Rémlik, mintha látnám termetes növését,
Pusztító csatában szálfa-öklelését,
Hallanám dübörgő hangjait szavának,
Kit ma képzelnétek Isten haragjának.

Ez volt ám az ember, ha kellett, a gáton,
Nem terem ma párja hetedhét országon;
Ha most feltámadna s eljőne közétek,
Minden dolgát szemfény-vesztésnek hinnétek.
Hárman sem birnátok súlyos buzogányát,
Parittyaköveit, öklelő kopjáját;
Elhülnétek, látva rettenetes pajzsát,

És, kit a csizmáján viselt, sarkantyúját.”

(Arany János)

A megtekintést, meghallgatást szeretettel ajánljuk ‒ Róza és Gyula

Elérhetőségek:

https://youtu.be/Ho7uIkmOMlc
https://www.julius-joszolgalat.com/szep-zenek-versek-videon/toldi-rapszodia-i-tetel/