A
2018 év Gutenberg halálának 550. emlékéve…
Az
év során merült fel bennem, hogy én, mint nyomdász, már régen nyugdíjas éveimet
töltöm, és valami azt súgta, még csak kellene valamit tennem a nyomdászokért.
Eszembe jutott a magyar érettségi szóbeli vizsgám, amelyben Vörösmarty
Mihályról értekeztem, és több műve közt a Guttenberg
albumba című, 1839-ben írt, elragadó verse. A költő gondolatai ma is aktuálisak.
Mindjárt
az első sora egy gyönyörű hexameter, amelynek ritmusa számomra azonnal egy induló
kezdősorát jelentette. Hogy el ne felejtsem, tüstént lejegyeztem. (Elárulom,
hogy amikor egy új dallam jut eszembe, a lehetőség szerint rögzítem egy
diktafonon ‒, egyszerűen ráfütyülöm J).
Aztán
elővettem a verset és látom, hogy egy szonett formával van dolgom, kétszer négy
és kétszer három soros ez az epigramma. Az első kétszer négy sorhoz a zene
könnyen megszületett, követve az időmértékes verselés ritmusképletét. A kétszer
három sor viszont feladta a leckét, mert a vers itt hihetetlenül emelkedik
érzelmileg, és ezt a zenében is igyekeztem visszaadni. Ez sok átgondolást, átjavítást
követelt, mert a szöveg annyira erős, magával ragadó, hogy nem könnyen találtam
rá jó zenei kifejezést. Amikor az érzelmi csúcs az igazság szóval tetőzve megszűnik, a zene egy pauzával, egy rokon, győzelmi
hangnembe való átlépéssel az elképzelt győzelem indulójába megy át…
Az
induló férfi-női énekhangra és szimfonikus zenekarra épült. Ebben érdekes
momentum a vers-szakaszok előtt beiktatott három ütemes ‒ általam elnevezett ‒ zenei iniciálé, amely mozgalmas
ötszólamú előjátéka a vers-szakaszoknak, és amely az induló műfajában szokatlan
megoldás. Az induló karakteres szereplője az énekhangokon túl a trombita és a klarinét.
A
zenéhez tartozó szövegmondás és -illesztés is okozott némi fejtörést, mivel az
induló pattogós ritmusához egy lágy szöveg nehezen illeszthető. A siker azáltal
vált lehetővé, hogy a verset skandálás ütemében mondja a verselő ‒ Jártó Róza.
Különösen a két utolsó versszak megjelenítése nagyon eredeti.
Végezetül
Gutenberg bocsánatát kell kérnünk, mert a nagyvilág elfeledkezett arról, hogy a
2018 év Gutenberg halálának kerek 550. évfordulója. Hál’ Istennek sikerült
ebben az évben befejezni és megjelentetni CD lemezen a Gutenberg indulót a Róza
& Julius Kiadónk gondozásában. Legyen ez a zene is egy méltó emlékjel a
világ számára, és kívánjuk, hogy váljon a nyomdászok és minden könyvszerető
ember egyetemes indulójává.
Fogadjátok,
terjesszétek legújabb alkotásunkat ‒ szeretettel Róza és Gyula
Vörösmarty Mihály:
Guttenberg-albumba
Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai
szűnnek
S a kitörő napfény nem terem áltudományt;
Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből
S a szent béke korát nem cudarítja gyilok;
Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló
dús
S a nyomorú pórnép emberiségre javúl;
Majd ha világosság terjed ki keletre
nyugatról
És áldozni tudó szív nemesíti az észt;
Majd ha tanácsot tart a föld népsége
magával
És eget ostromló hangokon összekiált,
S a zajból egy szó válik ki dörögve:
"igazság!"
S e rég várt követét végre leküldi az ég:
Az lesz csak méltó diadal számodra,
nevedhez
Méltó emlékjelt akkoron ád a világ.
Elérhetőségek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése