2021. december 30., csütörtök
2021. november 23., kedd
A NAP SZÜLETÉSE -- mese hangjáték
Számos út vezet a gyerekek lelkivilágának építéséhez.
Most
egy új ilyen lehetőségre bukkantunk. Kezünkbe került Pilinszky János katolikus
költőnk egyik alkotása, A Nap születése című vers-prózája. Egy olyan mű,
amely tartalmában a nap keletkezésének meseszerű leképzésével egészen új
dimenzióba helyezi a valóságot.
A
vers megismerése során szeretetünk iránta egyre nőtt, és olyan ötletünk támadt,
hogy megzenésítjük, mivel szinte adta magát a szépséges szöveghez illő zene.
Egy olyan alkotásra gondoltunk, mint Sz. Sz. Prokofjev: Péter és a farkas
című meséje, de csak annyiban, hogy zene, ének és versmondás ötvöződik, mint
ahogy az már a mi műfaji repertoárunkban annyiszor szerepelt: „Dallamokkal
ölelt rímek”.
A
megvalósítást azonban nehezítette. hogy Pilinszky szabad verselésben írta
művét, szabálytalan hosszúságú sorok és a ritmikus verselés teljes elhagyása
mellett. A zenei gondolatokat viszont szabályos rend szerinti formában
gondoltuk önteni, hiszen egy gyerek számára a modernnek nevezett dallamtalan,
ütemtelen zenei műfaj nem érthető. Sőt, a legtöbb felnőtt számára is megjegyezhetetlen.
Éppen ezért a mi szépség felfogásunk szerint dallamos alkotást kívántunk
létrehozni. Ezt meg is tettük, és amennyire a magyar nyelv eleve ritmikus, azt
a zenében is törekedtünk megvalósítani.
További
gondot az jelentette, hogy a Pilinszky vers hosszú, több mint kétszáz sorból
áll, így sok egymástól eltérő dallamot kellett bekapcsolni. Egy rendezett
dallam, ̶ pl. népdal
̶ mindössze négy soros, és ez
ismétlődik néhányszor. Könnyen kiszámolható, hogy hány különböző dallamot kellett
egymáshoz illeszteni, harmóniába. Ezért több helyen több soros dallamot írtunk
le, de gyakran a szabálytalan vers sorokhoz mi is szabálytalan dallam sorokat
hoztunk létre.
A
mese lényege, hogy amikor a nap, még nem létezett, csekély fényű csillagok világították
az égboltot, nagy szomorúságban folyt a földi élet. Ezt a szomorúságot a zenei
főmotívumnak moll hangnemben, helyenként szokatlan hangzásokkal való megjelenítése
jellemzi. A csillagok elhatározását, hogy egy nagy fényességben egyesüljenek,
izgatott zenei képletekkel jelenítettük meg. Amikor a csillagok egyesülése
megtörtént, megszületett az ég csodája, a Nap, akkor a zene új harmóniát
kapott, himnusz szerű ünnepi dallammal.
Fontosnak
tartottuk, hogy maga a születés és annak parádés megünneplése is méltó módon
menjen végbe, tehát alapvetően Dúr hangnemben, a vidámságot az ünnepi asztalhoz
ülő nagyszámú vendég tiszteletére táncos lejtésű dallamokkal fejeztük ki.
„Sokáig csupán
csillagok
lakták az égbolt magasát.
Pislákoló fényükben a világ
sokáig élt örök árnyékban,
ezüstszín gyászruhában…
…El is indult vagy ezer csillag
egymásfele. Ezer irányból,
ezer úton ezernyi csillag
elindult a sötétség pereméről,
hogy az égbolt tátongó közepén
közös ragyogást alapítsanak.
Hosszú utat tettek az égbolt
elhagyatott fekete féltekén,
de végül is nagy boldogan
egymásba olvadt mind az ezer csillag,
gyönyörű és egyetlen fényességben…
…Ezer csillagnak közös fészke:
így született meg a kerek nap,
az ég csodája, s vette kezdetét
a világosság első ünnepélye…
…Közben a nap, az ünnep ragyogása
a tetőpontra hágott. S ebben a
fényességben, bár utolsónak érkezett,
egy sudár ifjú és egy szép leány
-- az ünnepély királyi párjaként--
az asztalfőn foglalt helyet,
örömére a többi meghívottnak…”
Pilinszky
nagyon részletesen leírja a Nap születés parádés ünneplését: egy soha nem
látott nagyságú asztalhoz gyülekeztek a Föld tagjai, mint a levegő, az égbolt,
a tenger, majd az élőlények, mint az erők, ligetek, virágok, füvek, és az
állatok sora. Végül az ember is megjelent egy királyi ifjú pár képében, és az
asztalfőn foglalt helyet.
E
gyülekezés és asztalfoglalás a zenében több játékos dallamsorral került
kifejezésre, mely többször ismétlődött, és végül az ünnepség a tetőpontjára
hágott. Mindenki hitte, hogy ezután delelő fényesség lesz a világon.
Ámde
egy idő után árnyak lopakodtak az asztal alá és fölé, majd egyre szaporodva,
már a bejáratot is elállták. és egy idő után több volt az árnyék, mint a fény…
A Nap pislákolni kezdett, a vendégsereg az ijedségtől pánikkal távozott, és
csak az ifjú pár maradt a sötét éjszakában.
„De a fiú nem rettent meg szívében.
Szelíden átölelve kedvesét,
ily szavakat intézett a világhoz:
"Ne féljetek, tengerek és virágok,
ne féljetek, állatok és füvek,
az újszülött nap nem halott,
csak megpihen, hogy holnap újra keljen,
új erővel, megújult ragyogással."”
„S amikor reggel palotája
kristálytermében fölébredt a fény,
s hosszan nyújtózva éledezni
és emelkedni kezdett ̶ hirtelen
olyan ujjongás fogadta a földön,
nagyobb, mint az első nap öröme.
Mert akkor már tudhatták mindenek,
hogy azután az éjszaka csak álom,
amit a fénylő valóság követ.”
Úgy is mondhatnánk, hogy itt már a Naphimnusz szólalt meg, mint vezérdallam, amely az előzőekben már többször is megjelent, igaz, kezdetlegesebb alakban, és végül megismételve, a magyar Himnusz ritmusát örökölve zárja a művet: „Isten áldd meg a Napot”...
A
zenei kifejezésben a szimfonikus zenekar aláfestésében szoprán női- és bariton
férfi énekhang viszi a dallamot, a verset pedig Jártó Róza teszi hozzá. A
térhatású hang stúdiónk munkája. Így az alkotás gondozója a Róza & Julius
kiadó, az R&J szimfonikusok és R&J stúdió együttesével.
Hallgassátok
A Nap születése hangjátékot, amit a mesélő szülők, nagyszülők figyelmébe
ajánlunk és a legkisebbeknek szántunk ̶
szeretettel Róza, a nagy mesélő és Gyula, a zene kitalálója…
Elérhetőségek:
https://videa.hu/tagok/derkovats-gyula-2108003
2021. július 23., péntek
IM MEMORIAM TÖRŐCSIK MARI
Vannak emberek, akik sohasem halnak meg.
Ezek közé tartozik Törőcsik Mari ̶ a mi Marink, milliók Marija. Az ő személyisége
egész életén át leírhatatlanul tiszta, megnyerő, és szépséges. Gazdag
életpályája példamutatóan hatott művésztársaira a kezdetektől a végsőkig.
Most nem igazán nekrológot kívánunk közreadni Mariról, hanem emlékeinket
vettük elő róla és használtuk fel zenés darabunkhoz. Az első emlék az „Árvább
vagyok a lehulló levélnél…” tárgyú népdal
éneklése, azzal a szöveg-változtatással, amelyet a Körhinta című filmben
hallhattunk.
Az első rész fő dallama mellé egy „iker dallam” is került, méghozzá olyan
módon, ahogy a mezzoszoprán énekes hangja mellett szoprán énekhangjában felcsendül.
Az iker dallam önállóan is életképes, és szokatlan módon éppen ez válik a gyász
kifejezőjévé, ezzel indul a zene, természetesen fúvós hangszerekkel. Máskor az
ikerdallam a fődallammal egyszerre szólal meg egymást a harmóniájával
kibővítve.
Az első rész zenei szerkezete A-B-B-A, persze más-más hangszer- illetve
hang kiosztással. A gyászmotívum (A) után a népdal első versszakát (B) így
mezzoszoprán és szoprán énekes adja elő, míg a második versszakát (B) bariton
és tenor férfi. Ezt követően visszatér a gyász motívum (A) de valamivel
tempósabban.
A darab második része vidámabb színeket ölt az egyre gyorsabban pörgő
csárdásban. Itt is egy ikerdallam indítja és zárja a táncot, a szerkezet itt is
A-B-B-A, váltakozó zenei kiosztásban. Jellemzője, hogy legnagyobb részben fa- és rézfúvósok fújják a talp alá valót. A
táncot humorossá teszi a harsona itt-ott megjelenő glissando hangja, ami
épp e hangszer sajátja.
A hallanivalók sajátossága itt is a bal- és jobb fülre való kontrasztosítás.
A zenét megjelenítik a RJ szimfonikusok és szólistáik. Készült a Róza &
Julius kiadó stúdió gondozásában. A dal szövegét elénekli Jártó Róza.
Ebben az emlékezésben Mari életéből a kezdeteket idézzük, a halhatatlansága
első jegyeként ̶̶ szeretettel Jártó Róza és Derkovats Gyula…
"Jaj, de széles,
jaj, de hosszú az az út.
Amerre a
kisangyalom elindult,
Kisangyalom fordulj
vissza hosszú utadról.
Emlékezz a be nem
váltott szavadról.
Hosszú útról
visszatérni nem lehet,
A szerelmet
eltitkolni nem lehet,
A szerelem szélesebb
a tenger vizénél,
Árvább vagyok a
lehulló levélnél."
Elérhetőségek:
https://videa.hu/tagok/derkovats-gyula-2108003
2021. július 1., csütörtök
ZÖLDELLT A RÓZSAFA
ZÖLDELLT A
RÓZSAFA
A március 8.-i nőnapra szóló köszöntőt keresve
a Zöldellt a rózsafa című népdal
jutott az eszembe, mint a hitvesi hűség szép mintája. Ezt a dalocskát szinte
mindenki ismeri, de kórus-énekben, szimfonikus zenekari aláfestéssel senki. Ez
került kivitelezésre, sőt lemezkiadásra most a Róza & Julius kiadó
gondozásában.
Sokan kérdezték az utóbbi időben írt
szimfonikus műveinkről, hogy mely zenekar játssza? Mely kórus énekel? Ez szinte
zavarba is hozott, hogy a videóknál vagy a lemezeknél nincs feltüntetve az
előadó zenekar és/vagy kórus.
Nos, a legújabb a Zöldellt a rózsafa című népdalt tartalmazó Cd lemezünkön már ez a
felirat is szerepel: „R&J szimfonikusok”, azaz Róza & Julius
szimfonikusok. Mindez hosszú fejlődés eredménye, mivel most már állandó gyakorlattá vált a
virtuális szimfonikus zenekarunk és kórusunk megjelenítése a virtuális
világban, a megosztókon, mint a Youtube, Videa, Indavideo, Vimeo.
Lemezfelvételeink kidolgozása, azaz a
master hangfelvétel, valamint a borító és lemezgrafika a Róza & Julius stúdiójában
készül, a lemezek fizikai legyártása évek óta a Robotix kft.-ben történik.
Érdekessége a kiadott lemezeinknek, hogy ‒ szintén hosszú fejlődés alapján ‒
nemcsak a hanganyagot rögzíttetjük a lemezre, hanem annak videó változatát is,
valamint a mű teljes kotta-anyagát is. Így egy-egy kislemezen mindig csak egy ‒
rövideb-hosszabb ‒ zeneszámot rögzítünk, a hozzátartozó fenti részletekkel.
Ez a teljesen egyedi megoldás lehetővé
teszi a kották kinyomtatását egy későbbi élő előadáshoz, valamint az
elektronikus kottaolvasóba való átvitelt is. Ez a komplex kivitelezés
lemezeinket nyilvánvalóan értékesebbé, hasznosíthatóbbá, egyben értékállóbbá
teszi.
Végül érdekességként hozzátesszük, hogy a
szépséges Zöldellt a rózsafa nem magyar
népdal, de a magyarra fordítása elsőrangúan magyaros. Inkább csak a
hangzásvilágából és szerkezeti felépítéséből lehet arra következtetni, hogy mégsem
magyar, hanem lengyel gyökerű, de a
magyar szívet ugyanúgy melengeti…
Hallgassátok, lássátok ‒ szeretettel Róza
és Gyula.
Zöldellt a rózsafa
Zöldellt a rózsafa,
mégis elszáradott.
Meg ne tudd anyácskám,
meg ne tudd anyácskám,
sej, hogy miért búsulok!
Oly bús az életem,
elment a kedvesem
messze más határba,
messze más határba,
és útját nem lelem.
Zöld erdő sűrűjén
madárka hangja száll.
Hallod jó anyácskám,
hallod jó anyácskám,
kedvesem arra jár.
Vígan szól énekem.
Elmúlik majd a tél.
Rózsa virulásra,
rózsa virulásra
hű párom visszatér.
Elérhetőségek:
https://videa.hu/tagok/derkovats-gyula-2108003
2021. április 27., kedd
ALTATÓ II
Az altató témája már megjelent évekkel ezelőtt a zenei
rovatunk 29. számaként. Abban a rovatban részletesen kifejtettem, hogy miért és
hogyan írtuk meg József Attila Altató című versének megzenésítését. Joggal
merül fel a kérdés, hogy akkor most miért kerül elő ismét ugyanennek a versnek újabb
felidézése?
Amíg ama mű egy egyszerű szoprán ének
zongorakísérettel, addig az új mű ugyanannak az alapdallamnak szimfonikus
zenekarra való átírásával a gyerekszobai dalocskával szemben egy koncert-termi
előadásra szánt művé terebélyesedett. Ennek hátterében az a tény áll, hogy a
komponálási és a stúdió-munkálati gyakorlatunk az eltelt időszak alatt, nagyon
sokat fejlődött a szimfonikus zenekarrá válásban, amely kétségkívül a zenekari
létezés csúcsait veszi célba. Megalakult a R&J szimfonikusok virtuális
együttese, és természetesen a további komponálási feladatokban ennek az
együttesnek jut a főszerep.
Tehát az Altató II pontosan egy kísérlet arra, hogyan
lehet egy sikeres darabból még sikeresebbet csinálni, a hangszer eszközök
megváltoztatásával és jelentős bővítésével. A két hangszer (szoprán és zongora)
helyett 17 hangszer együttese adja meg a dallam újdonságát. Az alapdallam és a
hangnem, valamint a szoprán ének változatlan, de az új intro, intermezzo, és outro
zenei elemek nagyobb keretet adnak a zenének.
A hangszerelés részletezéssel itt nem kívánok
foglalkozni, csak annyiban teszek említést, hogy a szimfonikus zenekar
valamennyi hangszere kapott valamilyen szerepet, sőt, a magas hangok élesítése
céljából üvegharang is megszólalgat.
Viszont stúdió
felvétel munkái jelentősen megváltoztak, egy bővebb alapra kerültek. Ennek eredménye,
hogy az új ún. multi-sztereó hatású felvétel
készült, amely messze felülmúlja a klasszikus sztereó felvételi hangzásokat. Eredményként
az össz-zenei hangzásból sokkal több részlet hangzás emelkedik ki. Ez a
kompozíciót így hangzás szempontjából élvezetesebbé, értékesebbé teszi. Mindez
persze fej- vagy fülhallgatópár alkalmazása mellett érvényesül teljesen.
Megjelennek a jobb vagy bal fülben erősebben hallható részletek az általános
közép-hangzás mellett. Ezeknek az érvényesítésére a sokszólamúságban jut fontos
szerep.
Mindezek
figyelembevételével lehetőleg fej- vagy fülhallgatón keresztül hallgassátok e
darabot ‒ szeretettel Róza és Gyula
Elérhetőségeink:
https://videa.hu/videok/zene/altato-2-derkovats-gyula-jarto-roza-dZrfEIvOlVBYvpfr
2021. január 10., vasárnap
TÉLI ÁHÍTAT
Derkovats: Négy évszak, Tél, 1. rész
A Négy évszak szimfonikus költemény
készültéről már korábbi zenei rovatunkban beszámoltunk. Az eddigiekben már szó
volt az Angyalok imája című rész megjelentetéséről.
Mindazonáltal az csak egy kiragadott részlet volt a készülő műből, mivel ott csak
a kórus szólamok énekeltek.
A mai napig a Tél tétel már szimfonikus
zenekari szerkesztésben is készen áll, és ebből az első rész, a karácsonyi mise
bevezető zenéje kapta a Téli áhítat
címet. Ez a zenei rész piramis alakban koreografált. Távolról indul halkan, visszhangokkal
keverve és folyamatosan emelkedő hangerővel jut a templomba, a tetőpontig, az
imáig, majd annak lecsengése után a templomon kívül fokozatosan lecsendesedik
és visszhangokkal elhal.
A bevezetőben a templomi harang hangjaiba
kapcsolódik be a hárfa, majd a fafúvósok és kürtösök kara. A hárfa ismétlődő dallama
megszokottól eltérő egyenletes ritmusa a hóesést imitálja az egész darabon át.
A második dallamcsoportot a vonósok alkotják,
akik már a fő motívumot indítják, de nem fejezik be, mert újra indítva a
hatszólamú kóruskórus és a szimfonikusok együttesen játszák végig az imát,
emelkedett hangulatban. Az ima elhangzása után a vonósok ismétlik az ima-motívum
második felét, majd a fafúvósok, kürtösök, a hárfa, a templomharang, kivezetik
a zenét a szabadba, ahol eltávolodva a templomtól fokozatosan elhal a zene
Az ima a jól ismert Miatyánk, amelyet
Jártó Róza mond el.
Hallgassák ezt a zenét ‒ szeretettel Róza
és Gyula
A zenék elérési útjai: