2021. július 23., péntek

IM MEMORIAM TÖRŐCSIK MARI

 

 

Vannak emberek, akik sohasem halnak meg.

Ezek közé tartozik Törőcsik Mari  ̶  a mi Marink, milliók Marija. Az ő személyisége egész életén át leírhatatlanul tiszta, megnyerő, és szépséges. Gazdag életpályája példamutatóan hatott művésztársaira a kezdetektől a végsőkig.

Most nem igazán nekrológot kívánunk közreadni Mariról, hanem emlékeinket vettük elő róla és használtuk fel zenés darabunkhoz. Az első emlék az „Árvább vagyok a lehulló levélnél…”  tárgyú népdal éneklése, azzal a szöveg-változtatással, amelyet a Körhinta című filmben hallhattunk.

Az első rész fő dallama mellé egy „iker dallam” is került, méghozzá olyan módon, ahogy a mezzoszoprán énekes hangja mellett szoprán énekhangjában felcsendül. Az iker dallam önállóan is életképes, és szokatlan módon éppen ez válik a gyász kifejezőjévé, ezzel indul a zene, természetesen fúvós hangszerekkel. Máskor az ikerdallam a fődallammal egyszerre szólal meg egymást a harmóniájával kibővítve.

Az első rész zenei szerkezete A-B-B-A, persze más-más hangszer- illetve hang kiosztással. A gyászmotívum (A) után a népdal első versszakát (B) így mezzoszoprán és szoprán énekes adja elő, míg a második versszakát (B) bariton és tenor férfi. Ezt követően visszatér a gyász motívum (A) de valamivel tempósabban.

A darab második része vidámabb színeket ölt az egyre gyorsabban pörgő csárdásban. Itt is egy ikerdallam indítja és zárja a táncot, a szerkezet itt is A-B-B-A, váltakozó zenei kiosztásban. Jellemzője, hogy legnagyobb részben  fa- és rézfúvósok fújják a talp alá valót. A táncot humorossá teszi a harsona itt-ott megjelenő glissando hangja, ami épp e hangszer sajátja.

A hallanivalók sajátossága itt is a bal- és jobb fülre való kontrasztosítás. A zenét megjelenítik a RJ szimfonikusok és szólistáik. Készült a Róza & Julius kiadó stúdió gondozásában. A dal szövegét elénekli Jártó Róza.

Ebben az emlékezésben Mari életéből a kezdeteket idézzük, a halhatatlansága első jegyeként  ̶̶  szeretettel Jártó Róza és Derkovats Gyula…

 

"Jaj, de széles, jaj, de hosszú az az út.

Amerre a kisangyalom elindult,

Kisangyalom fordulj vissza hosszú utadról.

Emlékezz a be nem váltott szavadról.

 

Hosszú útról visszatérni nem lehet,

A szerelmet eltitkolni nem lehet,

A szerelem szélesebb a tenger vizénél,

Árvább vagyok a lehulló levélnél."

 

 

 

Elérhetőségek:

https://youtu.be/h3kNGkOFHxk

https://videa.hu/tagok/derkovats-gyula-2108003


 

 

 

 

2021. július 1., csütörtök

ZÖLDELLT A RÓZSAFA

 

ZÖLDELLT A RÓZSAFA

 

A március 8.-i nőnapra szóló köszöntőt keresve a Zöldellt a rózsafa című népdal jutott az eszembe, mint a hitvesi hűség szép mintája. Ezt a dalocskát szinte mindenki ismeri, de kórus-énekben, szimfonikus zenekari aláfestéssel senki. Ez került kivitelezésre, sőt lemezkiadásra most a Róza & Julius kiadó gondozásában.

Sokan kérdezték az utóbbi időben írt szimfonikus műveinkről, hogy mely zenekar játssza? Mely kórus énekel? Ez szinte zavarba is hozott, hogy a videóknál vagy a lemezeknél nincs feltüntetve az előadó zenekar és/vagy kórus.

Nos, a legújabb a Zöldellt a rózsafa című népdalt tartalmazó Cd lemezünkön már ez a felirat is szerepel: „R&J szimfonikusok”, azaz Róza & Julius szimfonikusok. Mindez hosszú fejlődés eredménye,  mivel most már állandó gyakorlattá vált a virtuális szimfonikus zenekarunk és kórusunk megjelenítése a virtuális világban, a megosztókon, mint a Youtube, Videa, Indavideo, Vimeo.

Lemezfelvételeink kidolgozása, azaz a master hangfelvétel, valamint a borító és lemezgrafika a Róza & Julius stúdiójában készül, a lemezek fizikai legyártása évek óta a Robotix kft.-ben történik. Érdekessége a kiadott lemezeinknek, hogy ‒ szintén hosszú fejlődés alapján ‒ nemcsak a hanganyagot rögzíttetjük a lemezre, hanem annak videó változatát is, valamint a mű teljes kotta-anyagát is. Így egy-egy kislemezen mindig csak egy ‒ rövideb-hosszabb ‒ zeneszámot rögzítünk, a hozzátartozó fenti részletekkel.

Ez a teljesen egyedi megoldás lehetővé teszi a kották kinyomtatását egy későbbi élő előadáshoz, valamint az elektronikus kottaolvasóba való átvitelt is. Ez a komplex kivitelezés lemezeinket nyilvánvalóan értékesebbé, hasznosíthatóbbá, egyben értékállóbbá teszi.

Végül érdekességként hozzátesszük, hogy a szépséges Zöldellt a rózsafa nem magyar népdal, de a magyarra fordítása elsőrangúan magyaros. Inkább csak a hangzásvilágából és szerkezeti felépítéséből lehet arra következtetni, hogy mégsem magyar, hanem lengyel gyökerű, de a magyar szívet ugyanúgy melengeti…

Hallgassátok, lássátok ‒ szeretettel Róza és Gyula.

 

Zöldellt a rózsafa

Zöldellt a rózsafa,
mégis elszáradott.
Meg ne tudd anyácskám,
meg ne tudd anyácskám,
sej, hogy miért búsulok!

Oly bús az életem,
elment a kedvesem
messze más határba,
messze más határba,
és útját nem lelem.

Zöld erdő sűrűjén
madárka hangja száll.
Hallod jó anyácskám,
hallod jó anyácskám,
kedvesem arra jár.

Vígan szól énekem.
Elmúlik majd a tél.
Rózsa virulásra,
rózsa virulásra
hű párom visszatér.

 

 

Elérhetőségek:

https://youtu.be/NfUpo5oSmLI

https://videa.hu/tagok/derkovats-gyula-2108003


 

2021. április 27., kedd

ALTATÓ II

 


Az altató témája már megjelent évekkel ezelőtt a zenei rovatunk 29. számaként. Abban a rovatban részletesen kifejtettem, hogy miért és hogyan írtuk meg József Attila Altató című versének megzenésítését. Joggal merül fel a kérdés, hogy akkor most miért kerül elő ismét ugyanennek a versnek újabb felidézése?

Amíg ama mű egy egyszerű szoprán ének zongorakísérettel, addig az új mű ugyanannak az alapdallamnak szimfonikus zenekarra való átírásával a gyerekszobai dalocskával szemben egy koncert-termi előadásra szánt művé terebélyesedett. Ennek hátterében az a tény áll, hogy a komponálási és a stúdió-munkálati gyakorlatunk az eltelt időszak alatt, nagyon sokat fejlődött a szimfonikus zenekarrá válásban, amely kétségkívül a zenekari létezés csúcsait veszi célba. Megalakult a R&J szimfonikusok virtuális együttese, és természetesen a további komponálási feladatokban ennek az együttesnek jut a főszerep.

Tehát az Altató II pontosan egy kísérlet arra, hogyan lehet egy sikeres darabból még sikeresebbet csinálni, a hangszer eszközök megváltoztatásával és jelentős bővítésével. A két hangszer (szoprán és zongora) helyett 17 hangszer együttese adja meg a dallam újdonságát. Az alapdallam és a hangnem, valamint a szoprán ének változatlan, de az új intro, intermezzo, és outro zenei elemek nagyobb keretet adnak a zenének.

A hangszerelés részletezéssel itt nem kívánok foglalkozni, csak annyiban teszek említést, hogy a szimfonikus zenekar valamennyi hangszere kapott valamilyen szerepet, sőt, a magas hangok élesítése céljából üvegharang is megszólalgat.

Viszont stúdió felvétel munkái jelentősen megváltoztak, egy bővebb alapra kerültek. Ennek eredménye, hogy az új ún. multi-sztereó hatású felvétel készült, amely messze felülmúlja a klasszikus sztereó felvételi hangzásokat. Eredményként az össz-zenei hangzásból sokkal több részlet hangzás emelkedik ki. Ez a kompozíciót így hangzás szempontjából élvezetesebbé, értékesebbé teszi. Mindez persze fej- vagy fülhallgatópár alkalmazása mellett érvényesül teljesen. Megjelennek a jobb vagy bal fülben erősebben hallható részletek az általános közép-hangzás mellett. Ezeknek az érvényesítésére a sokszólamúságban jut fontos szerep.

Mindezek figyelembevételével lehetőleg fej- vagy fülhallgatón keresztül hallgassátok e darabot ‒ szeretettel Róza és Gyula

 

 

Elérhetőségeink:

https://youtu.be/tPBP5-kMQzk

https://videa.hu/videok/zene/altato-2-derkovats-gyula-jarto-roza-dZrfEIvOlVBYvpfr

 

2021. január 10., vasárnap

TÉLI ÁHÍTAT

 

Derkovats: Négy évszak, Tél, 1. rész

 

 

A Négy évszak szimfonikus költemény készültéről már korábbi zenei rovatunkban beszámoltunk. Az eddigiekben már szó volt az Angyalok imája című rész megjelentetéséről. Mindazonáltal az csak egy kiragadott részlet volt a készülő műből, mivel ott csak a kórus szólamok énekeltek.

A mai napig a Tél tétel már szimfonikus zenekari szerkesztésben is készen áll, és ebből az első rész, a karácsonyi mise bevezető zenéje kapta a Téli áhítat címet. Ez a zenei rész piramis alakban koreografált. Távolról indul halkan, visszhangokkal keverve és folyamatosan emelkedő hangerővel jut a templomba, a tetőpontig, az imáig, majd annak lecsengése után a templomon kívül fokozatosan lecsendesedik és visszhangokkal elhal.

A bevezetőben a templomi harang hangjaiba kapcsolódik be a hárfa, majd a fafúvósok és kürtösök kara. A hárfa ismétlődő dallama megszokottól eltérő egyenletes ritmusa a hóesést imitálja az egész darabon át.

A második dallamcsoportot a vonósok alkotják, akik már a fő motívumot indítják, de nem fejezik be, mert újra indítva a hatszólamú kóruskórus és a szimfonikusok együttesen játszák végig az imát, emelkedett hangulatban. Az ima elhangzása után a vonósok ismétlik az ima-motívum második felét, majd a fafúvósok, kürtösök, a hárfa, a templomharang, kivezetik a zenét a szabadba, ahol eltávolodva a templomtól fokozatosan elhal a zene

Az ima a jól ismert Miatyánk, amelyet Jártó Róza mond el.

 

Hallgassák ezt a zenét ‒ szeretettel Róza és Gyula

 

A zenék elérési útjai:

https://youtu.be/Pt7wO6BX_Pc


 






2020. október 20., kedd

AZ ÉLET ZENÉJE ‒ VIVALDI NÉGY ÉVSZAK, II.RÉSZ

 

A most megjelent Jártó Róza: Az élet zenéje című, új szépirodalmi regénye, mint azt az előző zenei rovatunkban leírtuk, Vivaldi Négy évszak című művével áll összefüggésben. Folytatásként az Ősz és a Tél évszakok zenei témájából kívánunk bemutatni egy új videót.

Az Ősz hegedűverseny első tételéből itt a szólóhegedűre írt verzió. Ez nem egy részlet, hanem a teljes tétel. A szonett változat első versszaka az ősz gazdagságát, örömét sugározza, és ezt adja vissza a hegedűszóló is mozgalmas, változatos részletekkel

Ősz

„Vigad a pór, táncolva, énekelve,

a bő termést örvendezőn fogadja,

ma még Bacchus borától víg a kedve –

holnap álomba hamvad majd vigalma.

 

Minden vigadjon, dalra, táncra kelve!

Legyint a langyos légtenger fuvalma,

a gazdag évszak mintha integetne:

édes álomból szép gyönyörbe csalna.”

 

Az ezt követő Tél versenymű második tétele egy egészen más világ. A fényes, lágy hegedűszóló egy meleg szobábani boldog létet idéz, miközben a kinti világ zord, fagyos.

 

Tél

„Fekete felhőkből jönnek keményen

a szörny-szelek s szigorúan morognak,

a percek lépte koppanó az éjben,

a végtelen fagy fogakat vacogtat.

 

Vonulását az egykedvű napoknak

tűz mellől nézzük, kint esőverésben

járkál az élet, dermesztő fagyok vad

világában bolyong reszketve, tétlen.”

 

 Lássuk, hallgassuk ‒ szeretettel Róza és Gyula

 A zenék elérési útjai:

https://youtu.be/mjumX_-212A

https://hu.pinterest.com/pin/738449670144992031

https://videa.hu/tagok/derkovats-gyula-2108003




 

 

https://videa.hu/tagok/derkovats-gyula-2108003


2020. augusztus 23., vasárnap

AZ ÉLET ZENÉJE -- VIVALDI NÉGY ÉVSZAK

 

A most megjelent Jártó Róza: Az élet zenéje című, új szépirodalmi regénye a rendszerváltás eseményeit megelőző időszakról szól. A küzdelmes életű főhőse korán megtalálta életének legfontosabb zenéjét, amely mindig átsegítette életének hullámzó hegy-völgyén.

Most nem a szépirodalmi regény cselekményéről kívánok szólni, bár az is megérdemel több méltató írást is. Itt magáról a zeneszeretetről, annak kialakulásáról teszek említést. Gyakran előfordul, hogy az ember valahol véletlenül meghall egy zenét, és ez egy örök életre nyomot hagy a lelkében és minél többször hallja, újra meg újra, annál jobban kívánja visszahallgatni.  Ez történhetett az író életében is, amelynek érzésével felruházta regénye főhősét.

Ilyen örökbecsű zenemű Vivaldi Négy évszak című terjedelmes műve is, amely négy hegedű koncert, összesen tizenkét tételben és minden tétel egy-egy hónapot jelenít meg zeneileg. És bár ezt a zeneművet sokan ismerik és szeretik, mégis kevesen tudják, hogy van egy poétikus előzménye, nevezetesen az, hogy a Vivaldi család nőtagjai négy szonettben megírták a négy évszakot. És ezek a szonettek ihlették meg a zeneszerzőt hegedűversenyeinek megírására.

Álljon itt a legörömtelibb szonett, a

TAVASZ

Megérkezett az új tavasz, vidáman

köszönti őt az ujjongó madárdal,

s a csermelyek a szellő sóhajában

frissülve futnak, édes suttogással.

 

Villám és mennykő súlyos gráciával

jelenti be sötét-libériásan,

s hogy elcsitul az égzengés – madárdal

hallik megint, benne zengő varázs van.

 

Virágos réten sugdosón lehelget

a fű, a lomb és mély álomba bódul

a kecskepásztor, hű kutyája mellett.

 

S furulyaszó csendül az álmokon túl:

a tündöklő tavaszban táncra kelnek

a pásztorok s a nimfák csapatostul.

 

Magából az élő zene Tavasz részéből készítettem szóló hegedű kivonat részleteket, az első-második-harmadik tételből, de ráadásként a Nyár első tételéből is.

Lássuk, hallgassuk ‒ szeretettel Róza és Gyula

 

A zenék elérési útjai:

https://youtu.be/PZotpvlIEIw

https://videa.hu/tagok/derkovats-gyula-2108003

https://hu.pinterest.com/pin/738449670143009972