2018. január 31., szerda

NAPFÉNY-KERINGŐ

Bármilyen zord is a tél, előbb-utóbb itt a tavasz, amikor a természet újraéledése szerelmet hoz az élővilágnak, így az embernek is. És ez alól nem kivétel az idősebb kor sem, hiszen a szerelem kortalan és határtalan.
Jártó Róza Napfény-keringő című verse is ezt példázza az Anya! nézd, egy szép virág… című verses kötetéből. És mivel az idősebb kor sokszor már magányos, az e korban felbukkanó érzés talán még gyengédebb, édesebb, még örömtelibb. Láthatjuk, hogy idősebb korban a test ugyan gyengül, de a lélek töretlenül fiatal marad, akár egy kamasz, de megértőbb, mélyebb, árnyaltabb szeretet-érzést sugároz. A versben kiejtett szavak értelmét Mozart örökbecsű zongoraversenyének csengő-bongó hangjai keringőként mintegy átölelik és tovább emelik.
Hallgassák az újraéledő szerelem hangját az Örökbecsűek/Dallamokkal ölelt rímek műfajban írt alkotásunkban szeretettel Jártó Róza és Derkovats Gyula.

JártóRóza: Napfény-keringő

Veled vagyok, ha süt a nap,
Vagy szél tépi a fákat,
Hétköznapi gondok
Gyűrik a ruhámat.

A homlokom ráncban,
De a szemem ragyog!
Sietek hozzád,
Nálad otthon vagyok.

Térdig érő hóban
Érzem a tavaszt,
A virágos rétet,
Akár egy kamasz…


Dehogyis érzem
A köszvényt, a fájást,
Ha te vagy mellettem,
Május az életem!



Elérhetőségek:




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése