Bármilyen
zord is a tél, előbb-utóbb itt a tavasz, amikor a természet újraéledése
szerelmet hoz az élővilágnak, így az embernek is. És ez alól nem kivétel az
idősebb kor sem, hiszen a szerelem kortalan és határtalan.
Jártó Róza Napfény-keringő című verse is ezt példázza az Anya! nézd, egy szép virág… című verses kötetéből. És mivel az
idősebb kor sokszor már magányos, az e korban felbukkanó érzés talán még
gyengédebb, édesebb, még örömtelibb. Láthatjuk, hogy idősebb korban a test
ugyan gyengül, de a lélek töretlenül fiatal marad, akár egy kamasz, de megértőbb, mélyebb, árnyaltabb szeretet-érzést
sugároz. A versben kiejtett szavak értelmét Mozart örökbecsű zongoraversenyének
csengő-bongó hangjai keringőként mintegy átölelik és tovább emelik.
Hallgassák az újraéledő szerelem hangját
az Örökbecsűek/Dallamokkal ölelt rímek műfajban írt alkotásunkban –
szeretettel Jártó Róza és Derkovats Gyula.
JártóRóza:
Napfény-keringő
Veled vagyok, ha süt a nap,
Vagy szél tépi a fákat,
Hétköznapi gondok
Gyűrik a ruhámat.
Veled vagyok, ha süt a nap,
Vagy szél tépi a fákat,
Hétköznapi gondok
Gyűrik a ruhámat.
A
homlokom ráncban,
De a szemem ragyog!
Sietek hozzád,
Nálad otthon vagyok.
De a szemem ragyog!
Sietek hozzád,
Nálad otthon vagyok.
Térdig
érő hóban
Érzem
a tavaszt,
A virágos rétet,
Akár egy kamasz…
A virágos rétet,
Akár egy kamasz…
Dehogyis
érzem
A köszvényt, a fájást,
Ha te vagy mellettem,
Május az életem!
A köszvényt, a fájást,
Ha te vagy mellettem,
Május az életem!
Elérhetőségek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése