2018. május 13., vasárnap

ÁRVASÁG


Az idős emberekre való odafigyelés mindig aktuális.
Hiszen akár idős szüleink, akár más idős ismerős személyével, gondjaival nap, mint nap találkozhatunk. Az egyedül maradt idősök legnagyobb lelki gondja lehet a magára maradottság, amit némileg fel lehet oldani egy hű társnak bizonyuló állatkával is. A pillanatkép ebben a versben, zenében, videóban itt is erről szól.
Az Árvaság az Örökbecsűek / Dallamokkal ölelt rímek című CD albumunk egyik kedves, eddig még alig publikált darabja. A verset először Jártó Róza: Anya! nézd egy szép virág… című verseskötetében jelentettük meg. A fenti CD album és verseskötet ikertestvérek.  A verset a szerző kedves hangjával hallhatjuk, amelyet egy klasszikus zenedarab ölel át.
A cseh L. Janacek szimfoniettájából átírt zenemű modern hangvételben próbálja visszaadni az egyedüllét szorongása mellett azt a nyugtató érzést, amelyet,‒ mint ahogyan a versben is ‒ a közös sorsban társra találás kedves, simogató, becéző megjelenése jelenthet.

Jártó Róza: Árvaság

Anyám kapott egy cicát,
Olyan édes kis szőrmókot…

Ő is egy árva volt,
Ki vad kutyáktól,
S emberfiától űzve,
A kertek alatt kóborolt.
Kutyák kergették,
Ág szaggatta,
Kicsiny kis életét,
Pedig csak egy bűne volt,
Árva lett, kinek életében,
Nem volt menedék.

Összebújnak, együtt várnak,
Mint védtelen gyermekek,
Együtt várják a világ véget,
Még az élet lepereg.

Könnyes szemmel nézegetem,
Esténként a két árvát,
Ahogy egymást dédelgetve,
Oldják szívük magányát.

Megtekintést, meghallgatást szeretettel ajánljuk, Róza és Gyula

Elérhetőségek:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése