Négy évszak rapszódia
Három év alkotómunkáját öleli fel ez az öt
tételes szimfonikus költemény…
Ha a kottáját nézzük, a partitúra oldalanként
30 soros, tehát 30 fajta hangszer- és énekhang birtokosa, és 135 oldal
terjedelmű. Az ütemek száma 1456, (2/4, 3/4, 4/4) bontásokban, a leírt
hangjegyek és a leíró technikai jelek száma csak becsülhető, mintegy 80 ezer… A lejátszási idő felülmúlja a 48 percet. Ha a
hangzást nézzük legkevesebb két hang szólal egyszerre, de mivel 2, 3, 4 szólam
a leggyakoribb, néha akár 20 hang is szólhat egyszerre, mintegy 6-7 oktáv
terjedelemben. Ennyit a statisztikájáról.
A művészet az, amikor egy alkotás nem anyagi
érdekből, hanem belső lelki kényszerből születik. A mű megírásának késztetése
lelki oldalról valami olyasmi, hogy a leghagyományosabb hang-elemek
használatával is írható modern zenemű. Valami nagyon szép, maradandó, értékes.
És kellenek példaképek, megélt zenei élmények,
a szépség sok-sok zenei példája, a nagy zenekari művek és zeneszerzői
lelkületek ismerete. És sok-sok belső harc, a művészet alázata. És magyarság öntudat.
Tudni, és persze kifejezni. Ebből a szempontból egy elragadó példa H. Wieniawski,
lengyel romantikus hegedűvirtuóz, zeneszerző, akinél lengyelebb zenét aligha
találunk. De említhetnénk sok hazai és más nemzetiségű zeneszerző nemzeti
öntudatát is.
A Négy évszak rapszódiának elődjei lehetnek
Vivaldi tizenkét tételes hegedűversenye, vagy Csajkovszkij Évszakok című
zongora darabja. Mindkettő világhíres, megérdemelten. De légy önmagad, ami
talán a legnehezebb, hogy megtaláld azt a belső hangot, amely igazán a tied.
Ehhez hívtam segítségül a legszentebbeket, ̶ a magyar
népdalt, a magyar költőóriást, és a keresztény imát. Ezek, mint fő kapaszkodók,
nemcsak témát adtak, hanem a lelkületüket is.
A zene lelke a rend, mindhárom szentem pont
ezt sugallta mindig, végig az alkotás során. Verseik megadták a ritmust, érzéseik
a dallamok hangulatát, az én legnagyobb feladatom az ép, kerek egésszé való
formázás, és a kiváló hangzás elérése lett.
Hozzá kell tennem, hogy a Négy évszak
rapszódiának nemcsak a kottája készült el, hanem ̶ tovább menve
̶ a hangfelvétel interpretális karmesteri
megjelenítése, hangstúdiós munkálatok rádolgozása, valamint a szimbolikus
videós alakba hozása is. A hangsúlyképlet nem a képeken, hanem a különleges
hangzásokban jelenik meg. Egy igazi zenének belső képgerjesztő hatása kell,
hogy legyen, és a szimbolikus képek csak a globális megértést szolgálják, és
nem terelik el a figyelmet a zenéről, az abban való elmélyülésről.
Így a fő célok megtestesülése után nézzünk
néhány kiragadott részletet.
A „modernség” itt nem követi a mai hagyományos
atonális zenét, sőt az itteni kivételes atonalitások csak erősítik azt a
szabályt, hogy a zene alapvetően nem lehet dallam nélküli. Csak a dallamnak van
igazi zenei értelme, gondolati háttere, szépsége. Éppen ezért a Négy évszak
rapszódia a dallamok kavalkádja: dallamok önállóan vagy más dallamokkal
összefonódva.
A zenére jellemző egydallamúság helyett
itt pont ez a ritka, a legtöbb esetben két, három vagy négy dallam is
összefonódik, ütem egységben, vagy ellenpontozva. Ezek az összefonódások
esetenként túlhaladják a megszokott struktúrákat. Ez jól érzékelhető a Tavasz
tétel zengő-bongó kavalkádjában megjelenő stilizált madárhangokban, szél
zúgásban, valamint a népdal dallamának különböző alakú kibontakozásában. A
népdal itt iker változatban jelenik meg külön-külön, majd összeolvadva is, sokféle
összekötő dallammal.
A Nyár tételben a már ismert Tisza
keringőt halljuk újra. A bevezetés a Tisza kanyargósságnak kifejezése: egy
magyar dallamtöredékek egyre magasabb hangfekvésében való többszöri ismétlése. A
finom vízhullámzás megtestesítője véges-végig a piccoló és a hárfa váltakozó hullámzó
akkord-bontása. A fő dallamokban megszólal Petőfi Sándor vers-hangja. Az idilli
tájképben megjelenik a képzeletbeli tündérek napsugár-tánca, csárdás ütemével
ékelődve a keringő ütemvilágába. Ezután a természet legszentebb dicsőítése
hangzik el a boldogság perceivel a szelíd, lágyan hullámzó folyóról,.. A zene
utolsó szakaszában költői ellenpontként képet kapunk az egész világot elnyelni
akaró haragos tiszai árvíz drámájáról, majd az elöntött táj végső
megbéküléséről.
Az Ősz tétel egy az egyben Petőfi
világhírű versének zenei emléke. Egy dal, amelynek soha sincs vége, és amely új
zenei köntösben és képi formában tárja elénk a mindannyiunk által ismert és
becsült Szeptember végén című versét. Itt már megjelenik a férfi-női énekhang
különös harmóniája, követve a vers szöveg ritmusát, és kifejezve Sándor és
Júlia örök szerelmének gondolatát. A három időmértékes versszak közé kétszer is
beékelődik az a nagykárolyi báli keringő zene részlete, ahol a szerelmesek
először táncoltak együtt.
A Tél tétel a téli időszak két fontos
ünnepét hozza elénk: a karácsonyi éjféli mise szentségét, valamint az új évi
ünnepi ujjongást. A távolból jövő haragszó kontrapontozza mise dallamvilágát
bevezető hárfa hangját. Fokozatosan bekapcsolódnak a dallamba a fafúvósok, majd
a vonós együttes erősíti tovább a motívumokat… Majd megjelemik a hatszólamú
énekkórus és újra hallhatjuk a már ismert Angyalok imáját, amelyben a tetőponton
a Miatyánk versima is megszólal. Az Ámen tetőpont után fokozatosan távolodik
tőlünk és elhal a mise áhítat hangulata. A következő pillanatkép már az új évi
ünnepi hangulatot hozza elénk élénk kórushanggal. A versszak megismétlése során
éri el a zene a csúcspontját, mert a kórus hangját a zenekar kiegészíti és még
határozottabbá teszi. A zenei versszak még kétszer ismétlődik, más-más formában
és hangösszetételben, egyre halkuló módon, végül a zene egy fokozatos lelassulással,
megnyugvással jelzi a mű végét.
Még néhány részlet a zenei gondolatok közül…
Ahogy a partitúrában is látható, az első
sorban, külön szóló hangszerként is megjelenik a hangszerek királynője, a
vibráló, magas hangfekvésű hegedű, a lelkem igazi hangforrása. Ez személyes
okokból van, magam is hegedűs voltam a szimfonikus zenekarban, de ennek régen
vége, mostanára csak itt a kottában játszom a legkedveltebb hangszeremen. Itt
sem szólamvezetőként, hanem inkább ellenpontként, de időnként összeolvadva a fő
szólammal. Persze emellett kedvenceim a fontos szerepet játszó a piccoló, a
hárfa, a tuba is, a szépséges énekhangok mellett…
Műfaji szempontból fontos, hogy a rapszódia
sem tagadja meg a saját műfajnak tekintett Dallamokkal ölelt rímeket, a
melynek megjelenése a harmadik és negyedik tételben hallható.
A végére tett gondolat, de a legelejétől a
legvégéig érvényes az a törekvés, hogy ez a mű a lehanyatló modern zene ellenpontjaként
éppen a zeneirodalom csúcsának tekinthető késő romantika emelkedő folytatása
legyen. A jövő dönti el. hogy ez mennyire sikerült…
Hallgassátok elmélyüléssel darabunkat, amelyre
nagyon büszkék vagyunk ̶ szeretettel Róza és Gyula
Elérhetőségeink:
https://youtu.be/JfsRcg85s1c
Négy
évszak rapszódia/ Four Seasons Rhapsody -- by Gyula Derkovats - piano tutorial
(musescore.com)