JÁRTÓ RÓZA és DERKOVATS GYULA bemutatkozása 2020-ban

AZ ÉLET ZENÉJE -- VIVALDI NÉGY ÉVSZAK

 

A most megjelent Jártó Róza: Az élet zenéje című, új szépirodalmi regénye a rendszerváltás eseményeit megelőző időszakról szól. A küzdelmes életű főhőse korán megtalálta életének legfontosabb zenéjét, amely mindig átsegítette életének hullámzó hegy-völgyén.

Most nem a szépirodalmi regény cselekményéről kívánok szólni, bár az is megérdemel több méltató írást is. Itt magáról a zeneszeretetről, annak kialakulásáról teszek említést. Gyakran előfordul, hogy az ember valahol véletlenül meghall egy zenét, és ez egy örök életre nyomot hagy a lelkében és minél többször hallja, újra meg újra, annál jobban kívánja visszahallgatni.  Ez történhetett az író életében is, amelynek érzésével felruházta regénye főhősét.

Ilyen örökbecsű zenemű Vivaldi Négy évszak című terjedelmes műve is, amely négy hegedű koncert, összesen tizenkét tételben és minden tétel egy-egy hónapot jelenít meg zeneileg. És bár ezt a zeneművet sokan ismerik és szeretik, mégis kevesen tudják, hogy van egy poétikus előzménye, nevezetesen az, hogy a Vivaldi család nőtagjai négy szonettben megírták a négy évszakot. És ezek a szonettek ihlették meg a zeneszerzőt hegedűversenyeinek megírására.

Álljon itt a legörömtelibb szonett, a

TAVASZ

Megérkezett az új tavasz, vidáman

köszönti őt az ujjongó madárdal,

s a csermelyek a szellő sóhajában

frissülve futnak, édes suttogással.

 

Villám és mennykő súlyos gráciával

jelenti be sötét-libériásan,

s hogy elcsitul az égzengés – madárdal

hallik megint, benne zengő varázs van.

 

Virágos réten sugdosón lehelget

a fű, a lomb és mély álomba bódul

a kecskepásztor, hű kutyája mellett.

 

S furulyaszó csendül az álmokon túl:

a tündöklő tavaszban táncra kelnek

a pásztorok s a nimfák csapatostul.

 

Magából az élő zene Tavasz részéből készítettem szóló hegedű kivonat részleteket, az első-második-harmadik tételből, de ráadásként a Nyár első tételéből is.

Lássuk, hallgassuk ‒ szeretettel Róza és Gyula

 

A zenék elérési útjai:

https://youtu.be/PZotpvlIEIw

https://videa.hu/tagok/derkovats-gyula-2108003

https://hu.pinterest.com/pin/738449670143009972

 

TISZTELGÉS A KORONAVÍRUS LEGYŐZŐI ELŐTT

Ez a 2020-s év senki által nem várt új, halálközeli fejleményt hozott a világnak: a Covid 19 koronavírus világjárványt, amely a napjainkig félelemben tartja a világ földrészeinek lakóit. És nem csak sűrűbb meghalás-érzés által támadt pánik sújtotta a népességet, de nyomában gazdasági válság is fenyeget, éppen a fertőzés terjedés megelőzése okán. Mindehhez határozott intézkedés-sorozat bevezetésére, fegyelmezett végrehajtásra, empátiára, szeretetre, megértésre, anyagi és erkölcsi áldozatvállalásra volt szükség, Az ebből fakadó viselkedés a népesség legnagyobb részében meg is nyilvánult ‒ ők lettek a vírus-legyőzők.

Mégis ki kell emelni ezen időszak legnagyobb alakjait, akik a vírus által fertőzöttek megmentésén dolgoztak éjt-nappallá téve: mentősöket, orvosokat, ápoló- és kisegítő személyeket, akik szó-szerint a halál torkában dolgoztak, hogy minél többen meg-gyógyulhassanak. Ők az igazi győztesek. Minden győzőt, de leginkább őket illeti meg a köszönet, a hála, a tisztelet, és minden jókívánság, amely az általunk nyújtott imában testesül meg: Üdvözlégy Mária.

Az Üdvözlégy Mária, ‒ az emberiség által egyik legismertebb ‒ ima legyen most egy új zenei formába öltözve ‒ kottás alakban ‒ közreadva, amellyel tovább erősítjük az életbe vetett hitünket, jószándékunkat a Róza & Julius kiadó munkatársai:

szeretettel ‒ Jártó Róza és Derkovats Gyula

Üdvözlégy Maria

Üdvözlégy Mária,

kegyelemmel teljes,

Az úr van teveled,

Áldott vagy Te az asszonyok között,

És áldott a Te méhednek

gyümölcse Jézus.

Asszonyunk szűz Mária,

Istennek szent anyja,

Imádkozzál érettünk,

bűnösökért, most

és halálunk óráján.

Ámen.

A zenék elérési útjai:

https://youtu.be/G684c-GAwuU

ANGYALOK IMÁJA

A Tisza keringő című alkotásunkban már szó volt arról, hogy az a Négy évszak szimfonikus zenemű második tétele, amely hamarabb lett kész, mint az első tétel. Egy nagy zenemű megálmodása és kivitelezése nem egy lineáris vonalon futó megvalósítás, hanem egy terv végrehajtása: 1 ‒ Tavasz, 2 ‒ Nyár, 3 ‒ Ősz, 4 ‒ Tél, de nem feltétlenül egymásután, hanem az ihlet megnyilvánulása szerint. Így jelent meg elsőnek nyár köszöntőnek a Tisza keringő, most pedig a téli áhítat megtestesítője, az Angyalok imája.

Mondhatni azt is, hogy egy nagyszabású, többtételes zenemű megalkotása hasonlít egy nagyszabású festmény csoport készítéséhez, ahol az alkotó hol itt, hol ott helyez fel vázlat részeket, színfolt részleteket, majd azokat itt is, ott is többszöri nekifutással végleges állapotba hozza.

Beethoven a 9. szimfóniáját 11 évig írta, és valószínűleg ő is hol egyik, hol másik részen dolgozott, és csiszolgatott újra meg újra. Így vagyunk a Négy évszakkal is. A Tél tételnek az első része egy karácsonyi mise áhítatát célozza, amelynek megvalósítása egy hatszólamú vegyes kórus megszólaltatásával történik. A férfi tenor és a női szoprán vezetik a fő szólamokat, a mezzoszoprán, alt, bariton és basszus hang mindezeket színesíti, kiegészíti, egységbe foglalja. A tenor a Mi Atyánk imát mondja, gregorián ének stílusban. A zenemű az égi hangzású angyal-éneket kívánja közelebb hozni hozzánk.

És ekkor közbeszólt az egyáltalán nem várt esemény, a gyorsan megjelenő és az egész világot megváltoztató koronavírus világjárvány… Ebben a szituációban az Angyalok imája egy új, nemesebb, átfogóbb, nagyobb horderejű célt is kapott, nevezetesen ima az emberiségért…

És így került publikálásra. Először magyar feliratozással és ima-hanggal. Majd német, angol olasz, spanyol, orosz feliratozással is.

AZ IMA Néked, Érted szól ebben az emberiség nehéz időszakában. Adjon erőt, reménységet, hitet, hogy szerencsésen túléljük a világjárványt. A Mi Atyánk ima a föld minden keresztény emberének napi imája. Itt az angyalok kórusa énekli a mennyből mindannyiunknak.

És őszinte hála és nagyrabecsülés mindazoknak, akik hősiesen küzdenek a koronavírus világjárvány betegeinek megmentéséért és a koronavírus legyőzéséért…

Végül szóljon az ima a koronavírusban elhunytak lelki üdvösségéért…

Hallgassátok e zenét és továbbítsátok szeretettjeitek felé...

Zeneszerző: Derkovats Gyula, ima-mondó: Jártó Róza. Készült a Róza & Julius Kiadó gondozásában.

MI ATYÁNK

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a te neved;
jöjjön el a te országod;
legyen meg a te akaratod,
amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
és bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk
az ellenünk vétkezőknek;
és ne vígy minket kísértésbe,
de szabadíts meg a gonosztól!
Ámen.

Elérhetőségek:

magyar           https://youtu.be/q1pY7yXM5mE

német              https://youtu.be/grkN6vfuH0g

angol               https://youtu.be/Zad7kcRgyd8

orosz               https://youtu.be/DD9TbllTgvI

olasz               https://youtu.be/--yqB38Rh28

spanyol           https://youtu.be/jfcsLE7kXAw

https://videa.hu/videok/zene/angyalok-imaja-prayer-of-angels-egyhazi-zene-JwEc4NSVREVb3h2q

KLASSZIKUS GITÁR-EST

Érdekes eseményre hívtak a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézete növendékei.

Klasszikus gitár-estet rendeztek  Békéscsaba, Bartók Béla Szakgimnázium, Bartók kamara termében, 2020 január 28-án este.

Az est szereplői: Kiss Ákos, Kisdi Endre, Mrena Csongor és Varga Gábor hallgatók.

A műsorban felcsendültek J. S. Bach, F. Tárrega, I. Albeniz, J. Turina, A. Piazolla, G. Ferrauto, Erkel F., Bartók B. örökbecsű műveiből részletek.

A műsort hadd idézzünk néhány jellegzetes mondattal.

Mindjárt az üdvözlő G. Ferrauto bevezetőben mind a négy előadó muzsikált. Ritkán látható, hallható együtt egyszerre négy akusztikus gitáros játéka, ez adta az első különleges élményt.

J. S. Bach nem írhatott szólót az akkor még nem létező gitárra, így Kisdi Endre gitár-átiratban tolmácsolt a BWV 1200 szóló partitából részleteket, amelyekben a szerző lelkületét azonnal felismerhettük.

Kiss Ákos J. Turina szóló szonátájának első tételét adta elő magas technikai színvonalon.

Ezután érdekes darabot hallottunk Erkel Bánk bánjából, a Keserű bordalt, Kisdi Endre és Varga Gábor saját átiratuk előadásában.

J. S. Bach következő a BWV 995 sz. szóló művének részleteit Varga Gábor tolmácsolta.

Bartók Béla Román néptáncok c. zongora művét két gitáros átiratban Kiss Ákos és Kisdi Endre adta elő.

Kiss Ákos ismételten J. S. Bach művet, a BWV 996 e-moll szvit lassú tételét játszotta.

Majd I. Albeniz spanyol szvitjéből Kisdi Endre a napfényes Sevillába kalauzolt el játékával.

A koncert zárószámát, A. Piazolla zenéjét ismét a négy gitáros adta elő.

Összefoglalásul el kell mondanunk, hogy a fiatal gitárosok művészi és virtuóz játékkal ritka értéket mutattak fel és örvendeztették meg a hallgatóságot. Bizonyították, hogy a mai világban is lehet szépséges, maradandó zenét hallani, amely elgondolkoztat, sokféle helyszínre visz, megnyugtat, kikapcsol a napi forgatagból.

Az utolsó szám előtt a szereplők megköszönték tanáraiknak a koncertre való felkészítést. Mi nekik köszönjük az előadást!

Bensőséges perceket kívánok a meghallgatáshoz ‒ szeretettel Derkovats Gyula.

A teljes koncertet az alábbi elérhetőségeken találhatjuk:

https://youtu.be/AYfO_li_ymw

TISZA KERINGŐ ‒ MAGYAR BÜSZKESÉG

A fenti cím elsőpillantásra furcsának tűnik. Hogy-hogy?

Tudjuk, hogy a bécsieknek ott van Johann Strausstól a Kék Duná-juk, a cseheknek Bedrich Smetanától a Moldvá-juk, és most a sors úgy hozta, hogy a legszebb magyar folyónk, a Tisza is inspirált magának egy szimfonikus keringőt…

A történet kezdete persze nem innen indul, hanem onnan, hogy a következő jelentősebb zeneszerzői munkaként egy Négy évszak zenei ciklus megalkotását tűztük ki célul. Persze ez sem egyedüli, hiszen Vivaldi Négy évszak hegedűversenye, Vagy Csajkovszkij Évszakok zongora darabja mindezt a témát már jóval megelőzte, és jól ismert. Magyar viszonylatban azonban ilyen nevű téma ismeretlen, ideje tehát, hogy legyen.

Hogy egyik szavamat a másikba ne öltsem, meg kell jegyeznem, hogy a most bemutatott Tisza keringő nem az első, hanem a második a sorban. Ugyanis a Négy évszak ciklusnak sok dallam részlete már kottában van rögzítve, de a nyár évszak a Tisza folyónkkal került megjelenítésre, és itt alakult ki a legerősebb az inspiráció, már csak azért is, mivel Petőfi Sándor A Tisza című versével fonódott, ölelkezett össze. Így ez lett kész elsőnek.

A vers négy mozzanatával inspirálta a zenét: a Tisza-anya és a kis Túr-gyermek találkozása, a tündérek tánca, a boldog órák életérzése a természet örök szépségével, s végül a Tisza árvize. Keretként szinte folytonosan ott pulzál a folyó hullámzását imitáló fuvola és hárfa cikázó hangja. Ja, és bevezetésként a Tisza kanyargóssága… Ez egy népdaltöredék keringős alakjával indul. Minden kanyarhurok ugyanezzel a motívummal került leírásra, csak mind más hangnemben, az előző motívum kvartjára ugrásával.

Ezután jön a főtéma, majd a tánc. A boldog órák és a nagy természet örök szépsége ‒ Petőfi örökbecsű gondolata ‒ jelenti a zene érzelmi csúcspontját is. És aztán már a csúcspont utáni megnyugvás jöhetne, de Petőfi a vers zárásaként a szelíd Tisza drámai árvizét jeleníti meg és ezzel a csattanóval megszakítja a gondolatsort. Ugyanez jelenik meg a zenei felvezetésben is, a félrevert harang, az árvíz tombolása és tengerré terjedése, de végül is e második érzelmi csúcs a víz lefutása utáni megnyugvásával, a csenddel a környezet siralmas pusztítását érzékelteti.

Mindenkinek ajánljuk a Tisza keringőt, e 23 hangszer megszólaltatásával megírt szimfonikus költeményt ‒ szeretettel Róza és Gyula.

Petőfi Sándor: A TISZA

Nyári napnak alkonyúlatánál
Megállék a kanyargó Tiszánál
Ott, hol a kis Túr siet beléje,
Mint a gyermek anyja kebelére.

A folyó oly símán, oly szelíden
Ballagott le parttalan medrében,
Nem akarta, hogy a nap sugára
Megbotoljék habjai fodrába’.

Síma tükrén a piros sugárok,
(Mint megannyi tündér) táncot jártak,
Szinte hallott lépteik csengése,
Mint parányi sarkantyúk pengése.

Boldog órák szép emlékeképen
Rózsafelhők usztak át az égen.
Lelkem édes, mély mámorba szédült
A természet örök szépségétül.

Oh természet, oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz. –

Pár nap mulva fél szendergésemböl
Félrevert harang zugása vert föl.
Jön az árviz! jön az árviz! hangzék,
S tengert láttam, ahogy kitekinték.

Mint az őrült, ki letépte láncát,
Vágtatott a Tisza a rónán át,
Zúgva, bőgve törte át a gátot,
El akarta nyelni a világot!

Elérhetőségek:

https://www.youtube.com/watch?v=AObNLfCl_vA

EGY VERÉB ÁLMA

Ebben a számban ismét merítünk Jártó Róza Anya! nézd egy szép virág… című verseskötetéből, és az itt közölt vers, Egy veréb álma, megjelent a Róza & Julius kiadónk gondozásában közzétett Örökbecsűek/Dallamokkal ölelt rímek című CD lemezünkön is.

A jelképes epigramma nagyon egyszerű kedves történetet példáz, sok ember magára ismerhet benne. Nem meglepő az, hogy a verébbé „lefokozott” sas mégis erőt vesz magán, új életet kezd, túljut a nincstelenségen és újra sasként szárnyalni kezd… Ezzel nagyon szépen példázza azt az erkölcsi legyőzhetetlenséget, amelyet mi az emberek körében is megtapasztalhatunk.

P. I. Csajkovszkij az a szinte egyedülálló zeneszerző, aki az élő természet, a madarak, fák hangjait, azok jellegzetességeit, szépségét ennyire hűen képes megragadni, és szimfonikus hangszerekkel tolmácsolni. Azt az erőt, lendületet, életérzést, amellyel a verébként élő sas újra szárnyalni kezd, híres szimfóniájának jellegzetes részlete csodálatos módon tovább emeli, viszi a felkelő nap felé…

Hallgassátok e rövid, de csattanós alkotást, legyetek Ti is sasok! ‒ szeretettel Róza és Gyula                                                                                                                        

Jártó Róza: Egy veréb álma

Én már voltam sas,

egyszer, nagyon régen,

de kitették a szűröm

egy sötét éjen’.

– Itt nincs már helyed,

fészked már enyém,

neked meg jusson

a penészes kenyér! –

Én már megtanultam,

verébként élni,

verébként szárnyalni,

fel-fel az égig!

Hamarosan elérem

a felkelő napot,

s álmodom a

szebb jövőt,

mint a Sasok!

Elérhetőségek:

https://youtu.be/-vU5S2d_OJo